Nem bírom elviselni a nevelőapámat, mert egy undorító ember. Mit tegyek, kihez forduljak?

Az elején kezdem. Apám és anyám 4 éves koromban szétmentek. Anyámnak volt pasija, több is, de egyik se volt olyan gusztustalan, mint ez az ember. Képtelen vagyok vele egy háztartásban élni. Otthon döglik egész nap, nekem végig kellett dolgoznom a nyarat, hogy ki tudják fizetni a számlákat, ő meg cseszett elmenni akárhova is. Állandóan büdös, gusztustalan dolgokat csinál (böfög, meg egyebek evésnél), óbégat, meg cselédként kezel. Elvárja az a marha, hogy suli után szolgáljam ki, csináljak neki kaját, ha nem, akkor csapkod. Kutat a cuccaim között, beleszól mindenbe, leribancoz. Néha reggel megszólal, mikor eszem, hogy "de meghúztam anyádat az éjjel". ÉN EZT MÁR NEM TUDOM ELVISELNI!! Az az ember egy undormány, egyszerűen hánynom kell, ha ránézek. Miért engem büntet a sors? Elköltözni nem tudok, mert még kiskorú vagyok, 17 éves. De amint leérettségiztem, elhúzok egy albérletbe, az biztos, de nem tudom, hogy fogok egyetem mellett dolgozni. Áh de már 1 éve él itt ez a tahó és megkeseríti a mindennapjaimat. Nekem nagy a tűrőképességem, sok mindent elviselek, de amit ez művel, az már túlmegy minden határon. Elfelejti, hogy neki kell alkalmazkodnia hozzánk, akik itt élünk ebben a házban, ugyanis ő furakodott be közénk és anyám tartja el (iskolai szünetekben meg a munkámból befolyt pénz is az övé).Az anyám mit csinál? Semmit. Jópofizik neki, meg kinyalja a seggét. Ha meg merem említeni, hogy megint mit csinált, akkor azt mondja, szokjam meg. Én már megpróbáltam mindent, voltam vele kedves, voltam vele bunkó, de ugyanolyan alpári módon viselkedik. Én nem értem, anyám hogy tudja ezt az embert szeretni, de szerintem nem is szereti, csak azért van, hogy legyen. Nagyszüleimhez mennék, ha nem külföldön élnének, de így csak levélben tudom elpanaszolni ezt. Állandóan lehülyéz, meg mindenféle dolgot mond rám, de persze akkor, amikor anyám dolgozik, nincs otthon. Bejön a szobámba, leül, azt elkezd cseszegetni. Felkapcsolja max hangerőre a tv-t, hogy még csak véletlenül se tudjak tanulni, már huszadszor olvasom el ugyanazt a mondatot, erre ha szólok, akkor leordítja a fejemet. Nem bírom már!!! Nincs senkim, akihez mehetnék, de nekem ez nem élet! Nem fordulhatok családsegítőhöz, mert nem ver, "csak" lelkileg terrorizál. Mi a fenét csináljak? Ma telt be a pohár, amikor kidobta a februári magyar vizsgám 7 kidolgozott tételét a szemétbe és ráöntött valami gusztustalan krumplilevet, hogy ki se tudjam bányászni. Esküszöm, ha ez így megy, öngyilkos leszek