Anyukámmal és a házunkkal is vannak problémák. Mit tegyek ebben az alábbi helyzetben?

Olyan sokat nem tehetsz, mert sajnos a "felnőttek" nemigen szoktak adni egy 13 éves véleményére, akkor sem, ha igaza van. :(

Arra nagyon vigyázz, hogy most vagy később ne vedd át a családtagjait rossz tulajdonságait: pl. önzés.

Kisebb dolgokkal próbálkozhatsz:

Mondd meg anyukádnak, hogy ha nem veszi meg az iskolába szükséges dolgokat, Téged fognak megbüntetni, mert nincs felszerelésed, illetve ilyen esetben a tanárnak a szülőről is megvan a véleménye, így magára is szégyent hoz. MOndd neki, hogy a kóla egészségtelen - de akkor légy következetes, ne is igyad, ha vesz!!! - és csoki helyett inkább süssetek otthon együtt süteményt, az olcsóbb!

Örülök, hogy úgy látod, megérdemled a boldogságot, de lehet, a nagyapád meg úgy érzi, ő is megérdemli, és ő csak ott tud boldog lenni, ahol felnőtt. Inkább valahogy próbáljátok kikupálni a házat, hogy jobban érezzétek ott magatokat. Ha nem változik a helyzeted, mégiscsak elgondolkozhatnál a kolin, nem rossz az, hidd el!

És ilyenekre meg ne utalj, hogy a nagypapád halálát várod, - ezzel nagyon megsérted azok érzéseit, akik szerették a Papájukat, de elveszítették. :( Légy figyelmesebb, és próbálj meg türelmesebb, toleránsabb lenni a papáddal! Biztosan szeret Téged, Te is szeresd őt, a rigolyáival együtt! Ő sem érti biztosan 1-2 fiatal "hóbortodat", mégis szeret, gondolom!

Biztos, hogy igazságosan ítéled meg a családtagjaidat? Ha pl. Anyukádat "boldoggá teszi" egy kis csoki, ne sajnáld tőle - attól, hogy szülő, még nem mártír! Persze az iskolai felszerelés fontos, és dolgozni elmehetne, -van, amiben igazad van - de ebben Rád nem fog hallgatni szerintem - kérj meg egy rokont, valakit, akire hallgat, hogy beszéljen a fejével. De egy kirúgott tanárnak valóban megalázó, ha a pénztárban szolgálja ki volt kollégáit, netén vele korábban szemtelenkedő tanítványait. Gondolj azért erre is!

Sokaknak tényleg nehéz gyermekkorban, és felnőttkorukban les jobb, amikor már ők hozzák a döntéseket.

Probalj beletorodni, es arra gondolni, hogy vannak nalad sokkal rosszabb helyzetben elok is. Amikor valaki arrol ir, hogy a szulei alkoholistak, vagy o arva, nincsenek szulei, tudod osszeszorul a szivem. Te nem vagy rossza helyzetbe pl. hozzajuk kepest. Valakihez kepes persze igen. De! Orulj, hogy jol tanulsz, tanulj is tovabbra nagyon jol, es menjel egyetemre, teremtsd meg magadnak amirol most almodsz!

A papad nem fogja eladni a hazat, bar lehet hogy igazad van, jobb lenne egy modernabb lakasban elnetek. Az idosek viszont rettenetesen ragaszkodnak a tulajdonukhoz, nem fogod tudni meggyozni, ezen tenyleg ne mergelodj.

Anyukadat nyustold, hogy menjen el dolgozni, hiszen kell a penz. De gondolom nem akar diplomaval Aldiban dolgozni, ez neki tul eges, pedig nem esne le a gyuru az ujjarol, elmehetne. Hogy miert tanul o meg mindig, nem ertem. Tanfolyam?

Tanulj, es becsuld meg amitek van, a kolat tenyleg ne sajnald mar szegeny anyukadtol.