Kikészít a családom. Csak visszafele húzgálnak, ahelyett hogy nekem is segítenének, közben a 11 éves öcsém meg mindent megkap?

Elég sz*rul nézünk ki ha a jelenlegi helyzetet kellene felvázolnom. Reménytelenség, kilátástalanság és a folyamatos idegeskedés. Apám több mint 50 éves, agyondolgozza magát és alig kap 100 e ft-nál valamivel többet. Közben meg anyám munkanélküli, de nem is akar dolgozni, lett volna 2 lehetősége is, de neki egyik sem "tetszik". Évek óta itthon van és csak panaszkodik, ő épphogy betöltötte a 40et. Elég kevés pénzből kell havonta gazdálkodni, én sosem voltam követelőzős típus, ellenben az öcsémmel, aki épphogy 11 éves múlt, 1 év alatt többet költenek rá, mint rám valaha is. Fél év alatt 2 bicajt kapott, egyiket 40 e ft-ért, a másikat 60 e-ftért. EGyiket elcserélte valami számítógépes játékra. Öcsém egész nap a gép előtt ül, issza az energiaitalt meg a kávét, anyám mindent megenged neki nagyon elkényeztetni. Anyám képes havonta 30-40 e ft-ot rá költeni, mindent megvesz neki, csak egy szavába kerül, aztán meg egész hónapra 15 e ft marad kajára a számlák mellett. Sosincs itthon kaja, apám folyton a zsíros kenyeret eszi, anyám meg tesóm meg a pizzát rendelik. Tesóm annyira neveletlen, hogy wc-t sem húzza le, állandóan mondom neki hogy hogy lehet ekkora igénytelen. A múltkor lehugyozta a virágot, a szomszédasszony meg pont kijött és látta. Anyámnak mondom és csak nevet rajta. Apám soha semmiért egy szót nem szól, régebben szólt, de anyám leüvöltötte a fejét, hogy hogy merészeli a gyereket fegyelmezni? Már ott tartunk, hogy az öcsém apámat elhordja mindenféle f*sznak, mert anyámtól ezt hallja. közbe tesóm 5. osztályos létére épphogy 2esre áll mindenből, de most nyáron laptopot akar neki anyám venni. Remek. Én meg 20 éves létemre, épphogy tudok ezen a nyumorult helyen ahol lakunk annyit keresni, hogy elég legyen arra amire kell. Mivel írtam, hogy itthon nincs kaja, ezért nagy összegeket költök el kajára, ahelyett hogy azt a pénzt félretehetném. Havi 40. e ft-om megy el arra, hogy kifizessek mindent, telszámlától kedve a gyógyereimen keresztül a vizsgadíjakig mindent. Közbe meg anyám állandóan kérdezgeti, hogy mikor lesz már renges munkám, de jó lesz ha lesz pénzem. Komolyan azt várja, hogy ha majd keresek én leszek az, aki kifizeti a számlákat itthon meg veszem a kaját. Barátommal már több éve együtt vagyunk, de a mai napig utálja őt, elhordja mindenféle sz*rnak. Ha meg itthon csinál valamit, akkor részletesen beszámol róla. Ha csinál pl egy kaját, végig kell hallgatnom, hogy hogy készítette el. Pl: kimentem a kertbe lecsipkedni a petrezselyemzöldjét, már olyan szép, nőtt vagy 6 cm-t, elmentem a boltba krumpliért. A kirántott húshoz 4 tojást vertem fel.. Teljesen részletesen beszámol mindenről. Kiváltságosként érzi magát, hogy heti 2x főz. Ami annyit jelent, hogy 2 napig van itthon kaja, 5 napig nincs. Nem bírom már ezt az állapotot. Tesómnak a nyárom plazmatv-t is akar venni, miközben nagyon nem tehetjük meg, de sebaj, majd egész nyáron nem eszünk, hogy tesómnak legyen laptop meg plazma tv. És akkor folyton azt kell hallgatom, hogy milyen jó lenne elmenni nyaralni külföldre. Ha meg marad egy kis pénzem, és elmegyek turiba, veszek 3000 ft-ért 6 ruhát, akkor itt vágja a fejeket rá, hogy milyen csúnyák. Közbe meg csak azért mondja rá hogy csúnya, hogy ne hordjam és majd ő elkobozza tőlem és ő hordja. Van valaki hasonló helyzetben? Mit gondoltok erről az egészről, anyám miért viselkedik így?