Párkapcsolati dilemmában vagyok, nem tudom, mit kellene tennem ebben az igen összetett helyzetben, mit tanácsoltok? Bővebben ->

Leírtam magamnak egy papírra, hogy mik a legfontosabb pozitív, illetve negatív tényezők a kapcsolatunkban, lehet, hogy hosszúra fog sikeredni a problémám. Lassan 3 éve vagyok együtt a barátommal, én 20, ő 30 éves. Nagyon nagy volt a szerelem az elején, viszont én már lassan nem tudom, hogy mit érzek. Ha arra gondolok, hogy már nem vagyunk együtt, vegyes érzelmek törnek elő belőlem, van, hogy semleges, de egy fél órája, amikor szintén megfordult a fejemben elkezdtem zokogni. Úgy érzem, hogy nagyon kötődöm hozzá, de a nagy szerelmet már nem érzem. Állítása szerint őt nagyon megviselné, ha nem lennék neki, nem tudná, hogy mihez kezdjen, és érzem is, hogy szeret, ezzel nincs is probléma. Elfogadtuk egymás hülyeségeit, ismerjük egymást, mint a tenyerünket, mindenben próbálunk segíteni egymásnak, nem tudnám elképzelni nélküle az életem. Ismerem és szeretem is a barátait, viszont itt az első probléma; mióta együtt vagyunk, folyamatosan elhullottak mellőlem a barátaim, nem tartom már szinte egy régi haverommal sem a kapcsolatot, mivel a párom nem enged egyedül sehova, szórakozni is csak úgy mehetek, ha ő is jön velem, viszont fordítva már más a helyzet, ha ő megy el a barátaival, az teljesen rendben van, viszont engem "féltelek" címszó alatt nem enged szinte sehova, de nekem ez inkább féltékenység- szagú, aminek szerinte van alapja, holott soha nem csaltam meg, és ezt ő is tudja, viszont együtt sem tudunk elmenni normálisan szórakozni, mert annak mindig veszekedés a vége... Már- már betegesen féltékeny, kutat utánam, kémprogramot telepített a gépemre (nem élünk együtt), amit nálunk rendszeresen ellenőrzött. Erről én semmit nem tudtam, amíg egyszer meg nem talált egy beszélgetést egy fiúval, amiben szexuális tartalmú beszélgetést talált. Őszinte leszek, nem volt egy terjedelmes témakifejtés, csupán egy kérdésre válaszoltam, és le is építettem a fazont, amit ugye ő is elolvasott, mégis kiakadt, igaz, ezelőtt volt egy szintén hasonló témáról történő beszélgetésem egy 40-es férfival, ami kicsit hosszabb eszmecsere volt, de szerintem ezzel semmi rosszat nem tettem, bár erre biztos én is fogom tőletek kapni az áldást... A kémprogram előtt rendszeresen belépett a facebookomba, valamint az e-mail fiókomba, mivel az ő gépén már régebben is rajta volt ez a logger, ami elment mindent, amit billentyűzettel írtak a gépen. Összegezve: én megbízok benne, ő viszont sajnos bennem nem, pedig soha semmi olyat nem tettem, amiért ne kellene megbíznia bennem. Ezek után tartok neki még ártalmatlannak tűnő dolgokat is elmondani, és ha rájön, hogy például beszéltem egy fiú ismerősömmel, rögtön balhét rendez, és kérdőre von, hogy miért nem mondtam el... Valamilyen szinten megértem őt is, viszont szerintem erős túlzás, amit művelt. Ma azt mondta, hogy leáll, többé nem csinál ilyet, de majd hiszem, ha "látom"...

Szóval ez a nagy helyzet, és nem tudom, mit kéne tennem...