Aki tudja, hogy gyereket akar, de férjet, házasságot nem biztos, az miért gondolja így?

Nem mindegy, hogy férjet nem akar vagy férfit maga mellé. Ha férjet nem akkor valami miatt nem akar házasságot annak ezernyi oka lehet ettől még lehet boldog a párkapcsolatuk és családi életük.

Aki férfit nem akar az már problémásabb. Egyik barátőm ilyen. Rengeteget csalodott a férifiakban és már képtelen megbízni bennük, de anyává szeretne válni. Remélem azért talál olyan férfit akinek sikerül ezt felülírnia.

Még kislány voltam, mikor úgy döntöttem, hogy nekem nem kell férj. Egész életemben azt láttam, hogy apám körül forog a világ. Hazajön, és ledöglik, de azért mindenki ugrálja körül. Ha kipihente magát, ment a kocsmába. Hulla részegen hazatántorgott, és kezdődött a bál.Kiabálás, veszekedés, verekedés.... bocs, illetve verés. Apám verte anyámat. És mivel kisgyereke voltunk lapitottunk, mert a mindenható apuka ellen nem mertünk fellépni. Emlékszem, Öcsém így vigasztalta anyámat: Ne félj anya. Ha nagy leszek, kidobom az ablakon. Aztán jött ott minden. A különböző tárgyakkal való verés, szurkálás. Szerintem ennyiből is érthető, hogy miért volt eme fogadalom. Tiniként persze elkezdtek érdekelni a fiúk, és szerelmes is lettem. Aztán az első szerelemmel össze is költöztünk. 3 évig tartott a lamur. Gyereket terveztünk, és hamar teherbe is estem. Mikor elmondtam a várt öröm helyett mit kaptam? Nem az övé a gyerek. Egy világ omlott össze bennem. Hát minden pasi ilyen? Szét mentünk, gyereket elvetettem. Onnantól kezdve arra használtam a pasikat, amire véleményem szerint valók voltak. Ha éppen úgy éreztem, akkor mindig volt valaki kéznél, és kész. Mikor megvolt minden, ami egy gyerekhez kellett, szándékosan teherbe ejtettem magam, és lett egy gyönyörű gyermekem. Akkor, és utána is voltak pasik, de soha nem tartott a dolog pár hétnél tovább. Minek, hiszen mind bánt hazudik, ver, és megaláz.A gyerek közelébe egyiket sem engedtem.

Aztán megismerkedtem a férjemmel. Természetesen benne sem biztam. Őt is annak szántam, mint a többit.De ő valahogy más volt, ezért elküldtem. Nem volt hajlandó elhagyni. Ha kidobtam, visszajött. Addig- addig, míg összejöttünk megint. Szép lassan össze is költöztünk. A bizalomról még annyit, hogy 2 évig fizettem még utána üresben az albérletem, hogy bármikor el tudjak költözni, ha gáz van.A párom nem is tudott róla. De nekem biztonságot nyújtott.

Mai napig az van, hogy ha mérges árgus szemmel várom a jeleket. A jeleket, hogy ütni akar. De nem akar.

Azóta már született egy közös gyerekünk is. De 100%-ig nem tudok megbízni 1 férfiban sem. Szeretem a párom, tudom, hogy nem bánt, de mégis.... Sajnos bennem ez maradt már meg.

Negyedik!

Ennél nagyobb baromságot sem hallottam! Nevetséges, mikor valaki azért, mert látott egy rossz mintát, rögtön csalódik magában a dologban. Másnak is vannak alkoholista szülei, ezzel nem voltál egyedül. És emiatt elrekesztened magad ettől, ez egyszerűen ostobaság.

a szüleim házassága nem volt tartós. volt egy papírjuk, de apám azt dugott meg, aki ért. elég hamar elváltak, anyám meg szépen tisztességgel felnevelt egyedül.

nos, van egy párom, aki tudom, hogy nagyon szeret, mégsem szeretném elrontani ezt a jó kapcsolatot azzal, hogy összeházasodunk. nekem nem az a fontos. ha tudom, hogy engem szeret, megbecsül, és évek múltán sem fog eljárkálni más nőkhöz, az nekem pont elég bizonyíték, nem kell róla semmilyen hivatalos irat.

mondjuk akár azt is el tudom képzelni, hogy egyedül neveljek fel egy gyereket, hiszen előttem már sok más nő megtette.

4 vagyok. A húgom is 10 éve él párkapcsolatban, de nem akarnak összeházasodni. A "sógorom" azt mondja, azért, mert nem akar egy jó kapcsolatot elrontani vele. Ismerősi körében akik hosszú idő után házasodtak össze, hamar váltak el.

Amúgy meg nem baromság Amit irtam, én így reagáltam le a dolgokat. Örülök, hogy neked nem kellett ilyet feldolgoznod.