Kezdőoldal » Családi kapcsolatok » Egyéb kérdések » Hogy bírjátok elviselni,...

Hogy bírjátok elviselni, házastársatok betegségéből eredő kemény fájdalmakat?

Figyelt kérdés

Páromat már úgy ismertem meg, hogy izomsorvadása volt. Tudom, bármikor meghalhat. De nagyon nem bírom láttni, hogy szenved mert nem engedi, hogy segítsek neki. Ilyenkor elküld maga mellöl. Neki is volt egy hasonló kapcsolata és végignézte a volt életttársa halálát. Mindig azzal jön hogy nem akarja hogy ezt a szenvedést átéljem amit ő átélt. Így viszont képtelen vagyok enyhíteni a kínjait. Gyógyszert szed de már az sem használ. Hogy lehetne mégis segíteni?

Az is baj hogy látja rajtam, hogy én kínlódok, ilyenkor folyton úgy tesz mintha semmi baja, Ő nyugtatgat engem. Mit tanácsoltok? Sajnos én lelkileg nem vagyok olyan erős hogy letagadjam mit érzek ilyenkor.


2009. jún. 17. 21:05
 1/10 anonim ***** válasza:
100%

A soraidból úgy érzem,szeretitek egymást. A párod nem akarja azt,hogy sajnáld,és nyiván a fizikai fájdalomnál jobban fáj neki,hogy rövidesen el kell válnotok,és Te szenvedsz miatta.

A fizikai fájdalmain nem tudsz segíteni.De bármilyen nehéz is,előtte ne mutasd,hogy mennyire sajnálod,hogy milyen szomorú vagy.Beszélgessetek egymással,főzd neki a kedvenc ételét,halgassatok olyan zenét,amit mindketten szerettek.Sírni pedig akkor sírj,ha a párod nem látja.

Sajnállak,és megértelek.Az én párom 35 évesen rákban halt meg,és nagyon sokat szenvedett,

2009. jún. 17. 21:17
Hasznos számodra ez a válasz?
 2/10 anonim ***** válasza:
100%
Nagyon sajnállak mindkettőtöket. Én sem tudnám, hogy mit csináljak ezért nem is tudok tanácsot adni, csak annyit kivánok, hogy légy nagyon erős és vigyázz rá és magadra
2009. jún. 17. 21:27
Hasznos számodra ez a válasz?
 3/10 anonim ***** válasza:
100%
Szeresd amennyire csak tudod. El kell fogadnod az elfogadhatatlant sajnos. Nehéz lenne bármilyen okos tanácsot adni. Veled vagyunk lelkileg, ennyit tehetünk bátran mondhatom az összes itt válaszoló nevében.
2009. jún. 17. 21:30
Hasznos számodra ez a válasz?
 4/10 anonim ***** válasza:
100%
Nem voltam még ilyen helyzetben, csak bele tudom képzelni magamat. Valószínű lelkileg éppúgy szenvednék, mint ő testileg. Ez természetes. Próbáldd magadat mégis kicsit erősebbnek láttatni és egy kis jó kedvet becsempészni ebbe az iszonyú helyzetbe és mindig szeretettel ápold, soha ne érezd kényszernek. Szeresdd, ameddig lehet!
2009. jún. 17. 21:49
Hasznos számodra ez a válasz?
 5/10 anonim ***** válasza:
100%

Talán, ha sikerül jobban felvértezned magad a fájdalom ellen, és azt látja, hogy erős vagy, és látszólag nem szenvedsz a kínlódása láttán, akkor megengedi, hogy mellette maradj a nehéz pillanataiban is.


Győzd meg magad (szerintem nem is kell különösebben), erősítsd meg magad, hiszen muszáj. A szeretet hidd el, sok erőt ad! Vigyáznod kell az arcvonásaidra, a mimikádra, hogy abból ne lássa, mi zajlik benned. Gondolj arra közben, az ő életét tudod így megszépíteni, és akkor biztos könnyebben fog menni!

2009. jún. 17. 21:52
Hasznos számodra ez a válasz?
 6/10 anonim ***** válasza:
100%

Együttérzek veled. Én az édesanyám kínlódását néztem végig, míg 10 év alatt végzett vele az asztma.

Próbálj higgadtan viszonyulni a bajokhoz, amikor vele vagy, és hacsak lehetséges, magadban sírj. Javaslom, hogy öntsd ki a szívedet Isten előtt. Az imának valóságos ereje van. A párodnak nem kell hazudnod abban, mit érzel, csak ne mutasd ki neki túlságosan a fájdalmadat. Akkor valószínűleg jobba megengedi, hogy vele legyél, ha nem gondolja azt, hogy ezzel fölöttébb megterhel.

Az ilyen nagy bajok igazán közel tudnak hozni két embert. Sok erőt nektek, és a párodnak különös tiszteletem.

2009. jún. 17. 22:36
Hasznos számodra ez a válasz?
 7/10 anonim ***** válasza:
100%
Szia! Én 28 éves vagyok, a menyasszonyom 34 és mi is nagyon hasonló cipőben járunk, másfél hónapja derült ki, hogy mellrákos. Ő is elutasító volt eleinte, nagyon nem akarta, hogy együtt legyünk, hogy ne kelljen egy beteg emberrel élnem. Egy a fontos, mindig támogasd őt, és nagyon szeresd, harcolj vele együtt, még akkor is ha ő azt mondja, hogy nem akarja. Dehogynem akarja, szüksége van rá. Nekem eszembe sem jutott anno. amikor kiderült, hogy otthagyjam, ő kezdte el mondani a hülyeségeit, hogy most szakítani fogok és teljesen jogos lenne, mert ő beteg, és nem biztos, hogy túléli...Én meg megmondtam neki, hogy biztos, hogy túléli, és ne is várjon ilyesmit, hogy elhagyom. 2-3 hete tudtuk a dolgot, amikor megleptem egy kiskutyával és megkértem a kezét...Azóta nagyon boldog, mintha kicserélték volna, azt mondta, hogy meg akar gyógyulni hiszen itt a családja akit egyenlőre egyedül én jelentek most, és később talán 1 pici baba is akinek mi leszünk a szülei. És azóta megmondta a dokija is, hogy nagyon jó hatással van rá, hogy ilyen boldog, sokkal biztatóbbak az eredményei is, azt mondta 95% esélyt lát arra, hogy teljesen meggyógyuljon. Tudom, hogy nehéz, de próbáld palástolni, hogy szomorú vagy miatta, az neki is rosszul esik, ha látja, hogy miatta szenvedsz mert ezt nyilván nem akarja. Én rengetegszer itthon maradok a párommal, amikor csak tudok, hogy vele legyek (számos utazásomat lemondtam miatta). Nem muszáj mindig menni valahova, mi se tesszük, csak itthon vagyunk és összebújunk, filmet nézünk stb...mindegy, hogy hogyan a cél az, hogy tereld el a figyelmét, meg a sajátodat is. Hidd el, tudom, hogy nehéz, de muszáj, a saját érdeketekben.
2009. jún. 18. 07:33
Hasznos számodra ez a válasz?
 8/10 anonim ***** válasza:
100%
Előző vagyok: Én is odaadnám az életem azért, hogy Ő egészséges legyen, inkább legyek én beteg mint ő. Nem gondoltam volna, hogy ilyen velünk/vele megtörténhet. Adott egy gyönyörű és vonzó nő, akivel boldogok vagyunk és akkor jön egy ilyen betegség. Én is csak akkor gondolkozom azon, hogy mi lesz később amikor ő mélyen szuszog mellettem éjjelente. Csak nézem őt, és annyira szeretnék segíteni neki, idegtépő, hogy nem tudok. Tudom mit érzel. :-(
2009. jún. 18. 07:57
Hasznos számodra ez a válasz?
 9/10 A kérdező kommentje:

Mióta összeházasodtunk és megszületett a kislányunk azóta ő is kevesebbet szenved, mert nem hagyja el magát. Csak amikor nagyon rajta van a fájdalom, akkor érzem magam tehetetlennek. Pláne, hogy még a lányom is csak 13 hónapos. Bár nyugodt gyerek a napirend kizökkenést megérzi.

Imádjuk egymást a párommal. Szinte mindent amit tudok magamtól megadni neki az meg is adom.

2009. jún. 18. 08:30
 10/10 anonim ***** válasza:
Csak úgy rákerestem valamire, így jutottam el erre az oldalra. Ha él még a Szerelmed, azt tudom tanácsolni, hogy amikor nagy fájdalmai vannak, csak menj oda hozzá, és öleld át. Biztos enyhítené egy ilyen kedvesség legalább a lelki fájdalmát. Remélem, megmarad!
2009. okt. 8. 22:23
Hasznos számodra ez a válasz?

Kapcsolódó kérdések:





Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!