Mennyi az a minimális szabadidő, amit a férfinek családra és pihenésre kell fordítani?

Ebben a helyzetben szerintem vasárnap ebéd utáni futkározás,séta,játszóterezés a gyerekkel.Felességgel pedig havi egy vacsora,mozi.Persze ha anyagilag megengedhetitek-és nyílván meg akkor nyaralások.

Az én párom reggel hétkor megy el, este hétkor jön.Bár nem keres túl sokat.Hétközben csak hazaesik,tv-zik,vacsizik és megy az ágyba.Hátvégén meg kicsit kimegy a gyerekekkel az udvarra.Mi meg havi egyszer lelépünk itthonról egy-két órára kettesben.Nekem ez teljesen megfelel.

a párom ilyen éjjel nappal megy dolgozni, heti 3szor nem is alszik itthon, ünnepünk nincs, de mégis eleget van velünk, van mikor csak azért vesz ki egy nap szabadságot, hogy hármasban tudjunk itthon lenni.

Én már így ismertem meg, hogy ennyit dolgozik, a gyereket is ebben a tudatban vállaltuk így nekünk ez a természetes.

Nagyon nehezet kérdeztél. Azt hiszem, nem is lehet ilyen minimumot meghatározni, annyira függ a felek habitusától és a körülményektől.

Tegyük fel, hogy a férj külföldön dolgozik, mert rá vannak szorulva anyagilag, és máshogy nem tudják megoldani. Mi ezt csak úgy bírnánk ki, ha hétévgére haza tudna jönni, de vannak ismerőseim, akiknek a férje csak havonta jár haza, és van egy, aki fél évente 2-3 hétre. Ebben az esetben én már inkább éheznék.

De vannak olyan családok, ahol a nő simán elfogadja, hogy a férje kamionozik, és csak heti egy napot tölt otthon. Közben megvan mindenük, csak éppen a gyerekek apa nélkül nőnek fel.

Egy másik családban a férj olasz, kinn is él. Az asszony a gyerekkel meg itthon és havonta 1-1,5 hetet vannak együtt. Nekik így jó, én belebolondulnék.

Az a család sincs könnyű helyzetben, ahol munkamániás férj van, aki hajnaltól estig távol van. Lássuk be, Ő sem igazán tölti be a családfő szerepét.

Az emberek mások és mások. Egyeseknek az anyagi jólét a fontosabb, másoknak az együtt töltött idő, mégha szerényebbek is a körülményeik.

De egy dolog tény: egy valódi család akkor működik a legjobban, ha az apa is napi szinten jelen van. Látja a gyerekei fejlődését, tevékenyen részt vesz a család életében. Tudom, hogy ez nem mindig megoldható, de ha kevesebb időt töltenek együtt, annak annál tartalmasabbnak kell lennie.

Egyénfüggő, ahogy előttem is írták. A férjem az utóbbi 2 hónapban csak hétvégente van otthon és ez még augusztusig így lesz.

Nekem minden bajom van, hosszú távon biztos, hogy nem tudnám elviselni. Megszoktam már, hogy a hétköznapokon egyedül vagyok, de nem tudnék így élni. Most is azt mondanám, hogy inkább keressen kevesebbet, de legyen itthon minden este.