Jó döntés azért otthagyni a páromat, mert nem bírom elviselni a családját és stb?

Exeméknél volt hasonló. Nem volt ugyan alkoholista senki, de volt egy mindenbe belep*fázó rosszindulatú anyós, egy 2 kisöcsi, akik 12 évesen nem tudtak viselkedni a koruknak megfelelően. Másfél évig tűrtem, a párommal egyre sz*rabb lett a viszonyunk, rengeteget sírtam miatta, de egy idő után már sírni sem tudtam, annyira összetört lelkileg. Ott telt be a pohár, amikor exanyós megtudta, hogy ordítottam a fiával és nekem esett, hogy én mégis mit keresek az ő házában (nem ott kiabáltam vele), és ha nem tudom szeretni az ő kisfiát, akkor takarodjak, és meg ne tudja, hogy bárkinek is elmondom, hogy milyen gondok vannak köztünk. Én akkor teljesen nyugodt hangon visszakérdeztem, hogy ugye ő sem gondolta ezt komolyan? Elvégre a kisfia már 2X bukott le társkeresővel. Akkor azt mondta, hogy csináljam én is, vagy nézzem el. Hát itt telt be igazán a pohár. Már amúgy is hónapok óta érett a szakítás, de akkor azt mondtam, hogy elég volt. Nehogy már én legyek a sz*r azért, mert nem tűröm, hogy a párom más után kajtasson????!!!

Hagyd ott a pasidat, mert nem érdemel meg....ne készülj ki úgy, mint én, mert nem éri meg....Bocsi a történetért, csak gondoltam leírom, hátha ad egy kis erőt. :)