Kezdőoldal » Családi kapcsolatok » Egyéb kérdések » Milyen családi körülmények...

Milyen családi körülmények miatt érzi egy fiatal hogy szélsőséges stílusirányzatokat kell felvennie, és annyira egyedivé válnia, hogy mindenképp felvegyen valamilyen őt megkülönböztető stílust?

Figyelt kérdés

Mi lehet ennek a gyökerében? tapasztalatok, érzések?


Mi viszi bele a fiatalokat abba, hogy végül rossz társaságba kerüljenek? Vagy annyira egyediek legyenek? Akár deviáns viselkedésig eljutva? Mi nem működik ezekben a családokban?



2013. jan. 28. 22:20
1 2 3
 1/25 anonim ***** válasza:
71%
Olyanban ahol nem foglalkoznak vele és figyelemre vágyik.Vagy csak egyszerűen ilyen a természete,ilyen "ki,ha én nem" stílus.Majd kinövi.
2013. jan. 28. 22:28
Hasznos számodra ez a válasz?
 2/25 anonim ***** válasza:
88%

Én tinikoromban nem értettem, hogy mi vitt rá erre, de felnőttként, később realizáltam a dolgot, mikor kicsit magamba néztem.


Kiskoromban fenyítettek, bántalmaztak a szüleim. Főleg az édesapám. Hidegvizes zuhany, pofon, verés. Édesanyám, ha rossz voltam, nem adott enni, nem nézhettem az esti mesét, de ott kellett állnom az ajtóban és látnom, ahogy a testvérem az ölükben ül, és nézi, stb.

Értem én a büntetés funkcióját, de sokszor az volt a baj, hogy egyrészt jogtalan volt (olyasmikért, hogy kicsit tovább akartam játszani, stb.), és ha nem is volt jogtalan, sokszor akkor sem értettem, miért kapom, mert kicsi voltam. Ehhez hozzájárult az is, hogy a testvéremet pl. soha nem fenyítették, és ha valami rossz történt, engem vettek elő - akkor is, ha nem én voltam a hibás.


Ezek nagyon kicsi koromban történtek, általános iskola felső tagozatában már nem emlékszem ilyesmire, főleg ovi, általános alsó. A szüleim azt hiszik, elfelejtettem. Sokáig én sem emlékeztem rá, de ahogy belegondoltam, sok minden visszajött.


Egész kiskamasz koromtól kezdve lázadtam. Az önállóságért, az önálló döntésért, azért, hogy azt hordhassam, amit akarok, hogy oda mehessek, ahova akarok, hogy akkor tanulhassak, amit akarok. Extrém zenét hallgattam, extrémen öltözködtem, vagdostam magam, állandó elhanyagoltság "senki" érzetem volt, stb.

Ez a korszak kb. 20 éves koromig tartott, amíg fel nem ismertem, mi az oka. Onnantól kezdve egyszerűen...elmúlt az idővel. Szomorú voltam, és "túltettem" magam rajta.

2013. jan. 28. 22:29
Hasznos számodra ez a válasz?
 3/25 A kérdező kommentje:
de te legalább emlékszel rá. Az a baj, hogy én nem emlékszem miért csináltam ezeket, csak arra, hogy valami nagyon rossz volt, valami miatt nagyon szenvedtem, és belementem én is a hülyeségbe. Mindig egyéni akartam lenni. De nem emlékszem rá hogy mi fájt annyira.
2013. jan. 28. 22:45
 4/25 anonim ***** válasza:
62%
És ezért kinek kellett lepontoznia? Most komolyan?!
2013. jan. 28. 22:48
Hasznos számodra ez a válasz?
 5/25 anonim ***** válasza:
82%
Nagyon jó a kérdésed!én úgy emlékszem azért voltam nagyonrocker mert gyerekkoromban sok csúnya dolog történt apám miatt a családban és mikor veszekedtek a szüleim én leültem a földre sírni h engem nem szeret senki...a rockerség elmúlt,de a nem szeret senki érzés olyan erős,h aki akarna sem hagyom h szeressen.illetve nagyfokú önsajnálat van bennem.tudom h gáz de ez van.21l
2013. jan. 28. 23:03
Hasznos számodra ez a válasz?
 6/25 A kérdező kommentje:

van egy tininek olyan fokú személyiség ismerete, hogy tudná mit miért tesz? vagy csak érzi, hogy valami nem úgy működik, ahogy kellene, tombolnak a hormonok, és valahogy áldozatává válik valamilyen hamis világnézetnek, maga sem tudja miért?


Egyébként nem tudom miért pontoztak le, ne foglalkozz vele, nem mindenki érthet velünk egyet.

2013. jan. 28. 23:07
 7/25 anonim ***** válasza:
100%

"van egy tininek olyan fokú személyiség ismerete, hogy tudná mit miért tesz? vagy csak érzi, hogy valami nem úgy működik, ahogy kellene, tombolnak a hormonok, és valahogy áldozatává válik valamilyen hamis világnézetnek, maga sem tudja miért? "


Én akkoriban úgy éreztem VAN, de ma azt mondom: NINCS.

2013. jan. 28. 23:09
Hasznos számodra ez a válasz?
 8/25 A kérdező kommentje:

Én akkoriban úgy éreztem VAN, de ma azt mondom: NINCS.


pontosan. velem is így volt. Most járok terápiára, és ezt kell megmondanom, hogy milyen volt a viszonyom otthon. és nem emlékszem, csak arra, hogy valami miatt nagyon szenvedtem és gyűlöltem azt. Az mondjuk egyértelmű hogy apám elhagyott, de ami maradt otthon család, anyám, és a nagyszülők, valamiért nagyon nem tetszett, és nem tudtam bele illeszkedni, pedig szerettek a maguk módján, de nem emlékszem hogy mi volt az a nagyon idegesítő dolog bennük, ami miatt végül én is a punkok/rockerek között kötöttem ki.

2013. jan. 28. 23:13
 9/25 anonim ***** válasza:
100%

tudod mi a fura? nekem látszólag semmi okom nem lett volna a lázadásra, a kitűnésre a tömegből, mert szerető anyám, nagyszüleim voltak, igaz apám csak biológiailag leginkább.


csináltam sok hülyeséget: 16 évesen anyám tiltása ellenére hajat festettem, piercinget lövettem, koncertre szöktem, ittam, bagóztam, kamuztam a pasikról.


anyám sosem ütött ész nélkül, de azért ha megérdemeltem, akkor repült pár makarenkói tasli :) nem tiltott vérmesen semmitől, nem volt semmilyen jellegű lelki terror sem. mindent meg tudtam vele beszélni, akkor sem tagadott volna ki, ha embert ölök.

ami miatt titkoltam, illetve ferdítettem bizonyos dolgokat, az pont a megfelelés miatt volt, mert nem akartam neki csalódást okozni, nem akartam elszomorítani, mert lehet, hogy jobbnak hitt, amilyen valójában vagyok.


mostanra vannak dolgok amik pozitívan változtak, vannak amik kicsit eldurvultak. felnőtt, felelős, önfenntartó ember vagyok, komoly párkapcsolattal, munkahellyel, végzettséggel.


mégis vannak kilengéseim, hétvégente el tudnak durvulni a bulik, ám hétköznap én vagyok a megtestesült mintaember.

szóval ezt a lázadást asszem sosem hagyom magam mögött, pedig lassan ideje lenne családot is alapítani, viszont attól félek, sosem leszek elég komoly ahhoz, h igazi anyává váljak. pedig valójában szeretnék gyereket.

2013. jan. 28. 23:31
Hasznos számodra ez a válasz?
 10/25 anonim ***** válasza:

Erre nincsenek okok, minden fiatal keresi önmagát. Leválik a szülőkről és megtalálja a saját stílusát.


Elég, ha belegondoltok a testvérekbe, akik ugyanabban a környezetben nőnek fel, és nem lesznek ugyanolyanok.

2013. jan. 28. 23:36
Hasznos számodra ez a válasz?
1 2 3

Kapcsolódó kérdések:





Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!