Jogosan sértődött meg rám nővérem (féltesóm)? Beszólás és árulás volt?

Van egy nővérem, édesapám egy futókapcsolatából. Édesanyámmal még akkor összejöttek mikor nem született meg tesóm, úgyhogy csak 2,5 év van közöttünk. Jó vele a viszonyom, mindig sokat volt itt. Most ballagott, hülyeségből mondtam neki, hogy így könnyű sok pénzt összeszedni, ennyi rokonnal (ugyebár szüleim, anyukájáék és négy nagyszülő, nagynénik, nagybácsik - mert pl. anyukám szülei is mindig unokaként tekintettek rá) Nem irigylem tőle, már megszoktam, hogy mindig duplán kap, tényleg csak vicceltem. Erre megsértődött, elég durva hangnemben kiosztott, hogy ne gondoljam már hogy olyan jó, hogy mindig két szülő között kell cikáznia. Meg hogy nekem mennyivel jobb. Oké, tudom hogy nem a legjobb dolog ez. Bár szerintem mindenki normális vele, panaszra sem lehet oka.

Megérdemeltem, hogy így alpári stílusban közölte ezt velem? Tényleg kiprovokáltam a "beszólásommal"?

Utána apukám látta rajtam hogy valami nem jó, beszélgettünk, mondtam neki, hogy mi volt. Erre ő magától, nem én mondtam neki! beszélt nővéremmel, hogy ne érezze így, szereti stb. Nem voltam ott, csak amit nővérem szavaiból kivettem ennyi volt a lényeg, szóval nem számonkérte vagy hasonlók, csak tisztázni akarta. De az lett belőle, hogy most meg az a baj velem, hogy árulkodtam... Pedig ezt sem akartam. Meg nem is olyan volt hogy ellógott óráról beköptem volna és büntetést kapott vagy valami ilyen hasonló, szóval baja nem lett belőle, apukám nem úgy állt a dologhoz, hogy miért volt velem bunkó.