Van egy olyan érzésem, hogy anyukám mentális nem normális. Szerintetek?
Az a probléma,hogy 19 éves vagyok,és anyukám naponta legalább 3x megcsinálja azt,hogy gügyögő hangon azt mondja nekem,hogy olyan vagyok,mint 3 éves koromban.Ezenkívül olyan szintű önállótlanságra nevelt,hogy teljesen "életképtelen" vagyok,még teát sem tudok főzni,nem tudom,hogy működik egy mosógép,stb. Ezzel az a fő probléma,hogy azt hiszem,ezt szándékosan tette -még ha tudta alatt is- méghozzá annak érdekében,hogy mindig szükségem legyen rá.Meg nem is tudom milyen példát hozzak még... pl egyszer beteg voltam,mondta,h vegyek be panadolt,jó bevettem,aztán meg hallottam,hogy a telefonba azt mondja,hogy "Timi most beteg,adom neki a panadolt,nem tudom lemegy-e tőle a láza" Hát ez az "adom neki" szöveg már kiverte nálam a biztosítékot,2éves kisgyerekek anyukái beszélnek így!!! Én meg egy egyetemista lány vagyok... Egyébként igencsak rányomja a bélyegét a személyiségemre,mindenkinél kisebbnek érzem magamat,semmi önbizalmam nincsen... Ja meg nem kérem tőle,hogy hozzon be nekem a szobámba innivalót,de mégis behozza,utána meg délután az orrom alá dörgöli,hogy én ELVÁROM tőle,hogy innivalót hozzon a szobámba... Ez most mi?????
Na az az egyik oldal... Másik meg az,mikor ok nélkül (vagy inkább mondvacsinált indokokkal) üvöltözik velem (káromkodva) hogy a k*rva isten b*ssza meg,mi a f*sznak zártam be az ajtót,meg pl ha elromlik az iwiw,akkor is ordítani kezd,hogy ÉN rontottam el (hiába magyarázza neki az ember,hogy akkor épp dolgoznak a honlapon,meghogy nekem semmi közöm hozzá) nem is gondolkozik,csak ordít,mint egy őrült.Meg néha fogalmam sincs miért,de ilyen megvetéssel néz rám,de nem merem megkérdezni,h éppen mi baja van,mert addig jó,míg csendben van
Egyébként fizikailag nem bántalmaz,nem alkoholista,ketten élünk a lakásban.(Nincs testvérem,apukámtól elvált)
Szerintetek ezek milyen betegségre utalnak?Vagy egyszerűen ilyen személyiség?
válasza:A mentális betegségek nem itt kezdődnek. Anyudnak semmi baja, ilyen a személyisége és kész.
Te meg próbálj meg önállóbb lenni, nem kell anyádra kenni hogy nem értesz semmihez, én se tudtam bekapcsolni a mosógépet, anyától megkérdeztem, elmondta, onnantól tudom használni. Anyának nem volt ideje főzni tanítani engem, fogtam magam és receptekből tanultam meg. És akkor mi van? Ne kend anyádra, tegyél ellene.
válasza:Basszus, bnőm pont most olvasott egy ilyen esetről egy könyvben (amit mellesleg szintén innen a GyK-ről ajánlottak neki).
Anyud nagy valószínűséggel (ahogy helyesen fogalmaztad) tudat alatt így manipulál Téged, biztosítva azt, hogy a jövőben magához kössön, és ne maradjon magára.
Egy részlet a könyvből:
A könyv:
Érdemes olvasgatni ... Tulajdonképpen az elkövetkezendő 40-60-80 évedről van szó, a TE életedről, a TE egyéniségedről, a TE jellemedről.
Kellemes vasárnapot kívánok!
válasza:Senki más nincs anyukád életében. Minden szeretetét, gyűlöletét, gondoskodását, frusztrációját rajtad éli ki. Mintha a tulajdona lennél. Ez nem egészséges, ha nem is elmebetegség, de igenis mentális probléma, beteges ragaszkodás! Ha már ezt hozta a sors, annyit tudsz tenni, hogy lassan-lassan leválsz anyukádról. Igenis tanulj meg önállóan főzni, mosni, szervezni az életedet. Ez nem fog neki tetszeni, de tarts ki, különben magába szippant, és ahogy öregszik, egyre inkább "rajtad keresztül" akar majd élni. Őt meg ösztönözd arra, hogy találjon elfoglaltságot, hobbit, barátokat, akár egy új társat! Bocsánat, hogy durvák a szavaim, hidd el csak jót akarok nektek.
Ha elbizonytalanodsz, nézd meg a Zongoratanárnő című filmet! Ugye ilyen sorsot nem akarsz?
válasza:14:23 vagyok, kiegészítés:
Persze ne azt hozd ki, hogy anyukád a bűnbak, ő az oka a te önállótlanságodnak. Egyáltalán nem erről van szó. 19 éves vagy, ez a családi fészekből való kilépés ideje. Anyud szerinte nem direkt tette és teszi azt, amit. Ő a legjobb meglátása, tudása és szíve szerint tesz, és ő sem hibátlan - és ne felejtsük el, hogy nincs mellette férfi, támasz, társ. Ami ilyenkor cél a kettőtök kapcsolatában, az józan gondolkodáson alapuló anya-lánya kapcsolat, amihez kölcsönös elfogadás, támogatás és sok türelem kell. Te kilépsz az életbe, és gondolj csak bele: egy napon te is ugyanolyan teljes felnőtt leszel mint ő - és ez nálad most kezdődik igazán csak el. Ezt kell neked is, és neki is látnia. Hajrá Nektek!
válasza:Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!