Mit csináljak egy olyan anyával aki lesz*rja az egész világot? (Csak komoly választ kérek)

Mindenkinek vannak pénzügyi gondjai, kinek súlyosabb, kinek kevésbé, én úgy gondolom a mi helyzetünk 1-10 skálán (1 a legjobb, 10 pedig a legrosszabb) egy jó 8-as. Még otthon lakom és kézzel-lábbal küzdök azért, hogy ne legyen ennyire kilátástalan a helyzetünk, de anya egyszerűen sz*rik a világra. Megjönnek a csekkek és nem bontja ki egyiket sem, elteszi a szekrénybe, azt mondja azért csinálja ezt, mert úgysincs miből kifizetni. Van egy csomó hitelünk, amit ha levonnak a fizetéséből, akkor max. 30 ezer forint marad nekünk, meg az én fizetésem, ami nincs ugye 70 ezer, mégis a saját fizetésemből tartanom el őt meg az öcsémet, úgy hogy próbálom a számlákkal is utolérni magunkat, meg legyen mit enni is. Én nem sajnálom a pénzt tőlük, de elegem van abból, hogy ő nem foglalkozik semmivel, próbáltam már vele beszélni, de annak az lett a vége, hogy nem állt velem szóba két napig. A legrosszabb, hogy főiskolára is járok és tandíjam is van, ezért ugye diákhitel... A diákhitelt felveszem ugyan a tandíjamra, mégis a 75 %-a arra megy el, hogy a számlák amiket nem bontott ki, hanem jól eldugott rendezve legyenek. 10 forintot nem tudtam még félrerakni, mert amikor otthagytam a nappali tagozatot úgy volt, hogy a fizetésemből finanszírozom majd az iskolát magamnak. Amikor arról van szó, hogy felfüggesztem a diákhitelt vagy passzív félévre megyek szinte sírni tudna, hogy akkor nem lesz pénzt? Plusz munkát vállaltam már, ő pedig annyit mondott, hogy akkor fog pluszmunkát vállalni, ha levizsgázott. 1 hónapja levizsgázott és nem vállalt még semmit. Látom mivel lehetne még spórolni is otthon, de akárhányszor elmondom neki, hogy köttessük ki a vezetékes telefont, mert már az internetnek nem előfeltétele a vezetékes telefon, hallani sem akar róla. A net és a telefon együtt 10 ezer, ebből a net 4, a többi meg a telefon, olyan címszóval, hogy 100 órát ingyen beszélhet a megyében bárkivel. Állítom azt a 100 órát még soha nem beszélte le, tehát csak ráfizetünk erre az egészre, de nem érti meg. Mit csináljak vele? Jobban mondva mit mondjak neki? El kell vele beszélgetnem, mégsem akarok vele összeveszni, nagyon elegem van mindenből. Sokszor szeretném itt hagyni őket, csak azért, hogy térjen már észhez, fogja föl, hogy így nem élhet, hogy nem vesz tudomást a gondokról.

22/L