Kezdőoldal » Családi kapcsolatok » Egyéb kérdések » Miért van ez? Más is van így?

Miért van ez? Más is van így?

Figyelt kérdés

Sziasztok:)

18 éves lány vagyok.Olyan problémám van már általános sulis korom óta, hogy szinte mindenben szerencsétlen vagyok.Nincsenek barátaim, az önbizalmam a nullán van.Ez köszönhető annak, hogy a suliban mindig mindenki lenézett, kinevetett.Soha nem voltam "menő", inkább visszahúzódó.Már azért az évek teltével bátrabb vagyok, de az ismerkedésben még mindig gondjaim vannak.De valahogy ha közösségbe is kerülök, olyanokkal kerülök össze, akikkel még lehetőségem sincs beszélgetni.Már nagyon sok mindent megpróbáltam, hogy kicsit szimpibb legyen az emberek szemében, de nem sok sikerrel.Állítólag nem vagyok csúnya, sminkelem magam,adok magamra öltözködésben is, szóval külsőleg már nem tudok többet tenni.A másik ami miatt sokszor szomorú vagyok, hogy sokszor beégek és bénáskodom.Ha idegen társaságban vagyok, egyszerűen nem tudok mit hozzászólni a beszélgetésekhez, mert ugye mit is mondjak, még nem ismerek senkit.Vannak napok, amikor teljesen értéktelennek érzem magam, vannak jobb napok, amikor sok jó dolog van.Miért van ez szerintetek?Ti is vagytok így?Mit tegyek hogy sikeresebb legyek?

:(


2009. dec. 18. 15:26
 1/6 anonim ***** válasza:
86%
ugyanez a problémám:S
2009. dec. 18. 15:28
Hasznos számodra ez a válasz?
 2/6 anonim ***** válasza:
86%

Sajnos én is ugyanilyen vagyok, csak én 16éves vagyok.. Ha mégis elkezdek dumálni, összeakad a nyelvem, és csak dadogok össze-vissza.

Szóval sajnos nem tudok tanácsot adni, vagy megmagyarázni, hogy ez miért van

2009. dec. 18. 15:43
Hasznos számodra ez a válasz?
 3/6 anonim ***** válasza:
100%

Kedves kérdező!

Nekem így vagy szimpatikus, méghozzá nagyon!

2009. dec. 18. 15:44
Hasznos számodra ez a válasz?
 4/6 anonim ***** válasza:
100%

amig le nem érettségiztem,addig énis igy voltam ezzel...


aztán elkerültem egyetemre,és eldöntöttem,hogy nah ennek véget kell vetni...és valahogy ment...vadidegen emberekkel,ők is szokták az uj környezetet,olyan szinten befogadtak,lettem társaság közepe,hogy el se mertem hinni...és nem keleltt semmit tennem szinte,szeretnek igy ahogy vagyok...igaz kicsit nagyobb lett a szám,meg az önbizalmam,ha beégetem magam valamivel,akkor képes lettem velük együtt nevetni,ahogy ők is magukon...és igy már semmi ciki nincs benne

találtam normális pasit is,rendbejött az életem,nem is kivánkozom haza...

22/L

2009. dec. 18. 16:14
Hasznos számodra ez a válasz?
 5/6 A kérdező kommentje:
köszönöm szépen a kedves válaszokat:)csak néha annyira nehéz...úgy vágyok barátokra, akikkel lehet hülyéskedni, akik valóban szeretnek, jól érzik magukat velem:)de valahogy mindig szürke kisegér vagyok:(akárhogyan próbálkozom...de van bennem remény, hogy majd megtalálom én is a helyemet, mint pl. az utolsó hozzászóló:)
2009. dec. 18. 17:42
 6/6 anonim ***** válasza:
Szia! Én is így vagyok ezzel. (18L) Merre laksz? :D Ha van kedved, írj!
2009. dec. 28. 15:06
Hasznos számodra ez a válasz?

További kérdések:





Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!