Szeretem, együtt élnék vele, de nem lángoló szerelemmel? Véleményetek szerint működne így hosszú távon vagy keressek másik kapcsolatot?

Én belemennék. Számomra a mindent elsöprő szerelem nem minden, a biztonságos hátteret fontosabbnak tartom. Persze nagyon sokan nem értenének velem egyet.

21L

Én tapasztalatból mondom, ha nincs lángoló szerelem, akkor az kihat mindenre. Nemcsak jól kell éreznünk valakivel magunkat, de tudnunk is kell, hogy ha váratlan események lépnek fel, akkor ott is álljunk mellette. Buta példa, de ha mondjuk mindig megbeszéled vele mikor hánykor, mennyit találkoztok és ez mondjuk felborul, és neked nem olyan jó, akkor már régen halott ügy...

Ha az elején lángoló szerelem lett volna, más lenne a helyzet, tudnád, hogy aki mellett vagy, az iránt egyszer lángoltál, a felhők felett voltál. Így szerintem időpocsékolás, lehetsz te sokkal boldogabb is :) DE ez a te döntésed! Amíg nem terhes a kapcsolatod, addig legyen minden úgy, ahogy régen.

Nem éri meg sajnos.

Családszerető, értelmes, jó apaalany férfiból többszázezer van a világon.

Olyanból, akit szeretni tudsz, csak egy pár..

Az évek után hiába sok a hó tulajdonsága, frusztrálni fog, ha nem szereted. Egyre több negatívumot is észreveszel majd, és lelkileg semmi nem fog hozzá kötni, csak logikilag. Így nem lehet élni.

Az "átalakul mély szerelemmé" és a kezdetektől fogva, csak szeretettel szeretem, az két külön dolog. Nyilván nem fogsz lepkés gyomorral nézni a párodra 15-20 év múlva, de ha tényleg szerelmes vagy, akkor az nem múlik el nyom nélkül.

Ha csak szereted, az nem a párod. Az a barátod maximum. Persze, van aki így is tud élni, de nekem nem érné meg. Látom a szüleimen, hogy közel 30 év után is mennyire imádják egymást, és rengeteg nehézségen tudtak együtt keresztülmenni, mivel szerelmesek voltak (és szerintem még mindig azok) egymásba. Ha csak szereted, akkor előbb agyadra megy a másik hülyesége, kevésbé vagy elfogadó. Jobban fognak idegesíteni, 10 év múlva a kis dolgok, mintha szerelemmel szeretnéd. Szerintem.

én igy mentem férjhez, egy hasonlo karakterü emberhez.

elötte volt nagy lángolo szerelem, illetve voltak, némelyik annyira lángolt, hogy vége is lett hipp-hopp...a szerelem elmulik, és sokszor a nagy semmi marad utána..

amikor elöször találkoztam a férjemmel, éreztem azt, hogy igen, ö az akivel tudok élni, ö az, akitöl gyereket szeretnék.. nem bántam meg. legjobb döntést hoztam. 90 %ban egyetértünk mindenben, legyen szo gyereknevelésröl, családrol, pénzröl. immáron 15 éve "müködünk igy". :)