A pénz nem számít a boldogsághoz?

Kell a pénz az normális élethez,de boldogitani nem boldogit szerintem.

Pl mi nem vagyunk se gazdagok se szegények,azért ruhákra stb van pénz,mégsem vagyok se én,se anya boldog.

17/L

Hehe, én is Uk-s vagyok:D És tényleg, marhára nincs meg mindenem. De tény, hogy főleg a pénz miatt jöttem ki, azért, mert tudtam, hogy lehet, hogy ugyanazt a szr melót végzem idekinn-sőt, még jelenleg rosszabbat-diplomásként takarítok-, de meg tudok élni belőle. Más kérdés, hogy most már váltani akarok.

Nem minden a pénz. Pl itt nagyon drága a gyerekvigyázás, mert az ovi, bölcsi pénzes dolog. Most vagyok itthon a 2. gyermekem születése után. Annyira kell a pénz, hogy visszamenjek 1 év után, de annyira nem kell, hogy 8 órában álljak vissza. 5 órában dolgoztam egy gyerek mellett és nagyon bevállt, tudok vele foglalkozni. Lassabban jutunk előrébb, de fogja ez őt érdekelni, mikor egész gyerekkorában minden nap csak esténként találkozunk, hogy de több pénzünk van!...hát nem. Minőségi időt akarok velük tölteni.

Kell a pénz a boldogsághoz, mert ha nincs pénzed, nem eszel, és éhesen nem lehetsz boldog.

Ha úgy látod, hogy egyszerűen nem tudsz előre mozdulni magyarba, akkor kuporgass addig, míg össze nem jön össze annyi pénz, hogy nekivághass a nagy világnak. Addig kiszemeled az országot, és tanulod a nyelvet.

"Számos helyzetet tudnék neked mondani, amikor az összes pénzedet odaadnád egy kis vízért, ételért."

Ezt nem értem. Akinek van pénze, van mit ennie. Ez a pénz lényege.

Én alig 30 éves létemre sőt még nem is vagyok 30 éves tudom jól milyen szegénységben, gazdagságban, és átlagos életben élni. Én közel 15 éves koromig hatalmas szegénységben éltem, volt olyan nap amikor enni sem kaptunk a testvéreimmel mert a szüleimnek nem volt pénzük.

Aztán amikor elkezdtem a gimit Kollégista lettem, kaptunk támogatást is nagy nehezen így akkor jobb lett a helyzet, plusz elkezdtem diákmunkát vállalni. Amint befejeztem a sulit szakmát tanultam és dolgoztam mellette akkor már éltem átlagosan a magam módján igaz kollégiumba de elvoltam, és amikor tudtam segítettem odahaza a szüleimnek is akik szintén kezdtek talpra állni hála a bátyámnak aki külföldön talált állást és elég sok pénzt küldött haza. Akkor még nehezebb volt mint most.

Aztán én is ugye ahogy befejeztem a szakmámat mint bútorasztalos, el is mentem dolgozni vele, eleinte nem dúlt úgy a lé de aztán jöttek a személyes megbízások, egyre több mindent vállaltam, végül saját vállalkozásba kezdtem. Akkor ugye a bátyám segített a kezdésbe adott pénzt meg hitelt is vettem fel hogy legyen műhely helyiségem, meg meglegyenek a szükséges szerszámaim meg egyéb alapanyagaim amik kellenek az induláshoz. Sokszor már olyan sok munkám lett hogy segítséget is kellett kérnem így alkalmaztam is embereket akik segítettek sok mindenbe, plusz egy régi vállalkozót is felvettem 23 évesen nagyot kockáztatva ezzel a saját cégemet, de nagyon jól jártam mert ő belefáradt a saját cég vezetésbe mert idegileg nem neki való, de rengeteg ügyfelet meg tanácsot hozott nekem amiért felvettem és ezt én is megháláltam neki. Ez ugye akkor nekem 24 évesen hirtelen nagyon nagy biznisz volt mert eddig csak céges névre vett autót használtam ami úgy ahogy megfelelő volt, de már tellett jobb céges autóra, illetve akkor vettem meg első saját autómat. És a családba a bátyám után én vagyok a második akinek saját autója van. Akkor albérletben éltem, pedig tehettem volna hogy veszek egy lakást egy társasházban a közelben de nem akartam. Végül összejöttem a barátnőmmel akinek van saját kertes családi háza bár lelakott de közös erővel rendbe hoztuk, szépen néz ki, nagyon sok mindent magam csináltam, mert én rengeteget tanultam másoktól így már ezermesterként is remekelek plusz leraktam a villanyszerelőit is esti tagozaton. Aztán 28 évesen tavaly hirtelen a nagy gazdagságnak oda lett. Sajnos a vállalkozásom nagy kiesést hozott, és sajnos el kellett adjam a céget, itt inkább mások tettek nekem keresztbe sajnos én is hibás vagyok mert nem figyeltem oda az utolsó 1-2 évben. Akkor éppen hogy megtudtunk élni a barátnőmmel, én akkor mentem el gyárba dolgozni amit fél év után otthagytam mert rájöttem hogy nem nekem való.

Idén pedig egy villanyszerelési szakboltban dolgozom mint eladó, meg szerelő, nagyon jó a környezet plusz kisebb cégekhez is járunk dolgozgatni így most az átlagos szintet tudjuk tartani. Van is pénzünk igaz nem elég, de annyi van hogy megtudunk élni, ami kell megtudjuk venni, jó nem telnek luxus dolgokra, de nem is panaszkodunk egy cseppet sem. Hamarosan születik a kislányunk akit már nagyon várunk, de még 2 hónapot kell várnunk rá, de boldogok vagyunk, és bevallom amikor nekem jobban jött a pénz jobban tellett sok mindenre nem voltam igazán boldog mert elég stresszes voltam abba az időszakba, kimerültebb is voltam, és a kapcsolatom is majdnem ráment. Most is vannak stresszes napjaim de nem veszélyes és jól is érzem magam.

Én nekem nem az a célom hogy gazdag legyek. Annyi hogy megtudjak élni, eltudjam tartani a családom, ha valamire hirtelen kell pénz arra legyen több nem kell. Legyen hol laknom, legyen mit nem, legen mivel közlekednem, legyen boldog családi életem, ennél több nem kell.