Anya szerint nem kellene szakmunkásokkal kezdenem, de mégis kinézett egy autószerelő srácot nekem. Mire véljem?

22 éves egyetemista lány vagyok. Az elején mondom, hogy nem a foglalkozása / munkája alapján ítélem meg az embereket.

Korábban egy szobafestő - mázoló és tapétázó srác 'csapta a szelet' nekem, de rájöttem, hogy nem ő az igazi (nem a munkája miatt, nem éreztem a 'kémiát', stb). Amikor anya tudomást szerzett a srácról és a foglalkozásáról, sokåig mondta, hogy nem kellene 'ilyenekkel kezdenem'.

Nem olyan régen sunyi módon elvitt magával, amikor az autóért mentünk egy műhelybe. Előadta kicsikét magát és bemutatott a szerelő srácnak, akit évek óta ismer, a szüleivel együtt. Azóta azt fújja, hogy milyen aranyos fiú, jelöljem be Facebook-on, hátha lesz valami... Nekem nem úgy tűnt, mintha bármire vevő lenne a srác, de lehet, hogy csak azért, mert anya is ott volt (meg apám is).

Mondtam anyának, hogy ezzel teljesen ellent mond magának, mire letudta egy 'nem baj az'zal...

Normális ez így?