Teljesen reménytelennek érzem az életem. Van ebből még kiút?
21 éves vagyok, egyetemista. Az egyetem miatt diákhitelt vettem fel anyám kérésére. Nem horribilis összeg és a belemet is kidolgozom nyaranta, hogy kevesebb legyen és bele is szeretnék idén utalni egy kicsit. Ez engem nagyon zavar mert amúgy is sajnos pályaválasztáskor az álmaimat követtrm nem az eszrmet és most kezdem érezni a súlyát hogy a diplomámért amiért 6 évig tanultam, kiszúrják a szemem 120 ezer forinttal. A családom anyámból és az élettársából áll. Anya barátja utál engem, folyton bántó dolgokat mondd, már többször megkért, hogy időben diplomázzak le és húzzak el itthonról. Az első kapcsolatomat is ő intézte el részben. Anya régen mindig mellettem állt, néha akkor is hs a pasinak volt igaza. Na most már semmi. Akármit mondhat nekem az ember, anya válasza: jaj ő ilyen. Vissza nem szólhatok mert akkor meg velem ordibálnak (a legnagyobb ordítást azért kaptam mert megkérdeztem miért ilyen bunkó velem). Plusz úgy látom egyre többet söröznek. Szóvá tettem párszor de azért is kiosztás. Anyámmal sajnos a régi jó kapcsolatom sehol nincs már. És egy nsgyon nagyon pici házban lakunk, elkerülni se lehet őket.
És végül ott a barátom. Vele az a baj hogy keveset tudunk együtt lenni mert nálunk kényelmetlen, miután a házunk formája olyasmi mint egy ól és akkora is.
Náluk meg feszélyezve érzem magam amiatt hogy én többet megyek, de már az apja is nehezményezi ezt. Ezért ritkán megyek. Ö akárhányszor nálam van, égek a csúnya ház meg a szüleim viselkedése miatt. Szeretem de emiatt nem tudok feloldódni a kapcsolatban. Nem hinném, hogy egy szinten vagyunk, főleg anyagi okok miatt.
És sajnos albérletre sem telik ameddig egyetemista vagyok, de a fantasztikus 120 ezres fizetésemmel eleve mi lesz velem... mikor lesz lakásom.. gyereket hogy tudnék eltartani.. ez a legfontosabb. A barátom úgyis meg fogja unni egy idő után hogy velem ilyen nehéz... és ki viselné el azt hogy ilyen szüleim vannak.. legszívesebben megölném magam, egy búcsúlevélben meg közölném hogy na akkor igyatok csak, jó lesz nektek így ketten.
De én nem akarok meghalni. Ennél a helyzetnél az is jobb, de ha lenne más megoldás én nyitott lennék rá. Már nagyon kétségbe vagyok esve. Undorodom a sör szagától is, mert látom anyámat a lelki szrmeim előtt a sokadik üveg sopronival.. és aludni sem tudok rendesen itthon mert ez nekem nem itthon, hanem egy hely ahol muszáj lenni...
Valakinek valami ötlete? :(
válasza:Lehet egy új barát kène, aki mellett kènyelmesebben èrezhetnèd magad.
Anyád meg a barátja egyre többet söröznek ès az, hogy számára fontosabb lett egy fèrfi, mint a saját gyereke, így baromi nehèz helyzetbe kerültèl.
Bocs, de èn se nagyon tudok erre olyan választ adni, ami valóban hasznos lenne.
Most leírhatnám a sablonos válaszokat, hogy költöz el minèl hamarabb. .De ugye tudjuk, hogy 120 ezer forintból nem lehet sehol se új èletet kezdeni.
Ha ennyire rossz a kapcsolatod anyukádal akkor valóban az a legjobb ha valahogy minèl hamarabb elköltözöl valahogy.
Erre tènyleg rá fogsz mentálisan ès vagy te is a sörök világába vesze el vagy mèg rosszabb...
válasza:
válasza:Miért nem mész el akkor otthonról, hm?
Én is 21 évesen léptem meg pont ugyanezen okok miatt.
- az egyetemet hagytam a csába, 110/hóért (védőnő) nem dolgozook napi 8-10 órában (meg ahogy "anyukának jó", akár este 7-kor is)
- elmentem gyárba két műszakba és elköltöztem
Rohadt nehéz volt, viszont legalább nem hallgattam mostohaanyám ugatását, hogy miért vagyok még otthon. Apám akkor és azóta sem áll ki értem, ez van, de eszem ágában nem volt még 2-3 évet lehúzni egy olan lépkörben, ahol a szemedbe mondják, csak apádra való tekintettel nem dobnak ki.
Kérj kolit, menj társalbérletbe... persze nem fogsz, noha minden szar, ahelyett, hogy változtatnál ugyanúgy maradni fogsz, mert otthon van meleg víz kaja és nem kell rezsit fizetni.
PEdig ebbe így belenyomorodsz, és normális kapcsolataid sem lesznek.
válasza:4-es vagyok, a gyár mellett szabadidiőmben nyelvet tanultam.
Most már Svájcban élek a párommal, igaz, hogy csak havi 1500-2000 chf-ot viszek haza (ő IT-s), de azzal lehetek, akit szeretek, kinn is van munkám és a lehúzós környezetből végleg sikerült végre elszakadni.
válasza:En azt tudnam javasolni, hogy mihamarabb koltozz el. Elobb-utobb ez a vege, hiszen nem lakunk orokre a szuleinkkel 😊 Nekik amugy is megvan a sajat eletuk, magukrol is gondoskodni kell es ok is felthetik az allasukat. Ne veluk foglalkozz, hanem a sajat leted eld!
Egyetemistakent a lhetosegeid: nem tudom, mit tanulsz, de halaszthatsz es elmehetsz foallasba dolgozni, ha ki akarod fozetni a tartozast. Plusz alberletbe be tudsz tarsulni es nem kell fizetned az egeszet. Igy lesz sajat helyed es idod, valamint jogaid is, mert fizetsz! Valaszthatod a koliz is.
Masik megoldas, hogy nyarra vagy szinten halasztasz elmesz kulfoldre dolgozni egy kis idore. Ha visszajottel, folytatod a sulit, de ki tudod fizetni a tartozast, tudsz felre is tenni. Ez a nyelvtudasod is megalapozza, s elonyben leszel azokkal, akik semmit nem beszelnek a magyaron kivul -mert ma mar ez fontos. Plusz, suli mellett rszmunkaidoben akar ugyfelszolgalaton is tudnal dolgozni, utana pedig foallasban, hasznalva a nyelvtudasod.
En mindenkppn azt javasolnam, hogy probalj meg kiszakadni otthonrol, mert a tavolsag a kapcsolatokat is megszepiti.
válasza: válasza:Köszi az eddigi válaszokat :))
Most kezdek tanulni egy harmadik nyelvet (a magyaron kívül) és arra gondoltam, kéne egy szakma, hogy bebiztosítsam magam. Szerintetek mi lenne jó? Én a targoncakezelőivel szimpatizálok, azzal mennék valamire?
válasza:Nemsokara valaszolok a targoncakezeloire.
Most mit tanulsz es milyen nyelveket ismersz?
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!