Hogy viseltétek a leválást a családról?

25 éves kor alatt még nem gond, hogy megvisel. (Addig nagyon fiatal vagy még!)

35 éves korodig mindenképpen TELJES ÉRTÉKŰ felnőtté fogsz válni... ne aggódj, van még időd!

Engem nem zavart, bár hétvégére mindig volt egy kis honvágyam eleinte. De ez nagyon személyiségfüggő, én megvoltam, kényelmesen jártam haza, más meg órára is bőrönddel ment és rohant, hogy elérje a legelső vonatot. Volt aki fél napokra hazaszaladt hétközben.

Nagyon szeretem a családom, de én kisgyerekként is megvoltam nélkülük. Boldogan mentem táborokba, mindenhová ha volt rá lehetőségem.

Így voltam én is a tavaj. Csak 3o km-re mentem el itthonról, mégis megviselt. Nem valami jó a kapcsolatom a családommal, főleg akkor egy rosszabb korszak volt, sok veszekedés. Bentlakásba költöztem. Elejétől fogva utáltam a bentlakást is, két szobatársnak teljesen felfordult napirendje volt, nappal aludtak, ilyensmik. Szóval engem az első héten nagyon kerülgetett a sírás, nagyon rosszul éreztem magam. Aztán nem volt alkalmam megszokni a helyzetet, hogy csak hétvégén jövök haza, mert hét közbe volt egy nap, amikor csak reggel volt óram. Akkor hazajöttem és csak másnap reggel mentem vissza. Második félévre pedig annyira elegem lett, hogy elkezdtem ingázni. Most költözök albérletbe, remélem minden jó lesz és akkor tényleg csak hétvégén jövök haza. Erdélyi vagyok és itt október elsején kezdődik az egyetem.

Én is azt hittem, hogy majd amikor megnövök, akkor mindenre fogom látni a megoldást és mindent sokkal könnyebben viselek. Hát egyáltalán nem. Nagyon nehezen viselek mindent, sajnos. Nem is az a baj, hogy annyira hiányozna a családom, ezek szerint neked se. Csak maga a megszokás, a saját dolgok a szobánkba, bármikor lehet valakihez szólni itthon. Ott pedig nem. Engem nem csak a sírás kerülgetett, hanem sokszor ki kellett menjek a fürdőbe sírni. Néztem magamra, hogy mi a fenét csinálok. Mindenképpen meg lehet szokni valahogy. Jó lesz és remélem nekem is második nekifutásra. :D

19/L

Engem is mindig elkap a siras ilyenkor, en nem minden hetvegen jarok haza hanem honaponta jonnek a szuleim 1x-2x akkor is olyan 2-4 orat ullnek, es ezert megjobban sirok mert alig lattam oket egy picit de mar kell siessenek :(. Testveremet 1-2 evente latom olyankor ha ugy alakul, hogy anyum is ott van o is sir :D.

Mikor suliba jartam es jottunk ugyan igy a tesomat latogatni 1 honapban 1x-2x (akkor nem lakott 6 orara csak 1-2 orara) akkor is sirdogalva mentem el, bar volt hogy anyanak is jott egy par konnycsepp mikor meglatott :D. Apa viszont eleg jol mutatja, hogy ferfi bar belul nem igy gondolom ;ppp. Es meg ezt a kommentet is sirva irtam :)). Nagyon ragaszkodo vagyok a szuleimhez, meg akkor is jon par konnycsepp ha bele gondolok, hogy mar 60+ ok :( es en alig vagyok 22. De nalam azert van igy, mert nincsenek annyira barataim es nekem csak ok vannak. A barataimnak lettek pasiuk es kb ennyit tartott a baratsag.