Legjobb, legroszabb, legviccesebb csalàdi karàcsonyi sztoritok?

Legjobb karácsonyi sztori: mikor 10 évesen megkaptam életem első hörcsögét. Akkor még nem sejtettem, hogy ez lesz életem egyik nagy lépése. Azóta 12 év telt el, mára már a Hörcsögmentés Alapítvány egyik munkatársa vagyok, illetve tanácsadásokat tartok. :) Mások szemében talán nem "nagy cucc", de nekem az életem részévé váltak ezek az állatok, és ezért nagyon hálás vagyok a szüleimnek.

Legrosszabb karácsonyi sztori: pár éve 23-án este mézeskalácsot sütöttem. Úgy bezabáltam belőle, hogy másnap egy falatot sem bírtam enni semmiből, egész nap rosszul voltam. Pedig sok fogásos karácsonyi vacsora volt... Nagyon fájt érte a szívem. 😅

Legviccesebb karácsonyi sztori: 2 éve Monopolyt kapott a család. Több órán keresztül játszottuk, és rengeteget nevettünk közben. Azon az estén több aranyköpés is született, amit azóta emlegetünk. 😀

Legjobb(ak) - pedig nem is nagy szám, de anyummal töltöttük teljesen csendesen. Előtte nem jöttünk ki jól, velem azévben szakítottak, padlón voltam, de az a Karácsony nagyon nyugis, laza, vicces volt és megint megtaláltuk a közös hangot.

Illetve rákövetkező Karácsonyt már a mostani férjem szüleinél töltöttem, külföldön. Az is egy nagyon relaxáló, nyugis Karácsony volt és a legjobbak között tartom számon.

Legrosszabb - 8 éve mikor meghalt apum Karácsony előtt. :(

A legviccesebb tavaly volt amikor sajnos október végén kitörtem elől a fogaimat és pont az implantálás karácsony előttre esett és addig csak egy kivehetős kis fogam volt.

24.-én mindig a mamámnál kezdjük, vacsora van és együtt a nagy család.

Annyira magyaráztam valamit hogy beszéd közben kiesett a számból a fogam és pattogott a földön alig tudtam elkapni. :D

Rossz szerencsére nincs.

Legjobb nincs mert mindegyik ugyanolyan jó. :)

(utolsó voltam csak lemaradt :D)

Én mindig szerettem a karácsonyt. De legjobb mióta megszülettek a gyerekek. Annyira várják 😊

legviccesebb amikor még otthon laktam és volt benti macska. Egyik évben valahogy 3x eldőlt miatta a fa. Se előtte se utana években nem volt ilyen.

Legrosszabb mikor meghalt mamám ősszel. Mindig 25 én mentünk hozzá, imádtam. Azt a napot akkor végig sírtam annyira hiányzott.

A legrosszabb nekem kèt külön okból, de ugyanarra az évre esett.

Pont 24-ére lettem beteg, annyira, hogy még a rosszullét kedvéért is alig-alig tudtam felkelni az ágyból. Most közönséges leszek: szó szerint egyszerre fostamhánytam négykézláb a szőnyegen, én nem hittem, hogy ilyen létezik. Az ügyeletről meg közölték, hogy 24-én biztos hogy nem jönnek ki, ha akarok menjek be várni 3-4 órát a sorban, amúgy meg vegyek be algoflexet, ez nem ügyeletre való dolog. Úgyhogy se ünnep, se vacsora - pedig abban az évben nálunk volt a naccsaládi röff.

Aztán ugyanaezen évben, másnap, nagymamám tőlünk ment haza, mikor egy barom elütötte. Nem élte túl.

Azóta nálunk nem nagy ünnep a karácsony, inkább emlékezés. Naccsalád már nincs, szétesett az ujjal mutogatás miatt, hogy kit hibáztasson a dolog miatt.

Legjobbat nem tudnék választani úgy általánosságban, inkább mozzanatokat, amire jó emlékezni. Mikor párommal először volt közös fánk a közös otthonban, a családi römizések, mikor egy-egy új receptet próbáltunk ki, ami aztán hagyománnyá vált...

Legjobb: Olyan nincs, mivel az összes nagyon jó :D

Legroszabb: Amikor karácsony után, január 7.-én meghalt a nagymamánk. Már 2 éve betegeskedett és emiatt a karácsony is olyan ahh volt.

Legviccesebb: Passz. Sok van :D