Ti hogy kezelitek azt hogy a szüleitek alkoholisták?

Kezelni nem igazan tudtam. Csak az egyik szulom alkoholista. A te korodban probaltam magam lelkileg felkesziteni hazamenetel elott. Remeltem nem lesz epp beivas, hogy legalabb egyszer jozanul tudok beszelgetni a szulommel. Ha nem jott ossze, akkor inkabb igyekeztem elkerulni. Latogattam a rokonsagot, vittem magammal a masik szulomet, hogy neki is jobb legyen kicsit, talalkoztam a kozepsulis baratokkal. Penteken mentem vasanap jottem is vissza. Vegul havonta egyszer jartam csak haza.

Amikor jozansag volt akkor idovel emlegettem az elvonot, hogy o hogy latja nem iszik e sokat nem akar e valtoztatni mi lesz ha en mar egyaltalan nem jarok haza. Persze nem volt foganatja, de legalabb probalkoztam.

Masik szulomnek emlegettem ideje uj eletet kezdenie...kirepulok a feszekbol es o meg itt marad egy alkoholistaval? Jo lesz ezneki?

Magadban meg el kell fogadnod, hogy sajnos nem tudod oket megmenteni, nem vagy felelos azet mert ok elrontjak az eletuk. Neha mondd nekik ne csinaljak ha oylan megjegyzest tesznek jaj nem jo ez igy akkor tamogasd oket, menjenek orvoshoz, vizsgaltassak meg idoben a majukat etc. De ha nem jarsz sikerrel, akkor ne foglalkozz vele...maguknak kell megvaltozniuk. Te ne legyel alkesz, vigyazz magadra es lelkileg erositsd magad. Sportolj valamit az segit az otthoni stressz elviseleseben is.

Tapasztald ki a nap mely szakaban jozanok, olyankor hivd oket telefonon amikor egyetemen vagy es akkor beszelgess veluk. Igy legalabb lesznek jo elmenyeid is.

Átérzem.Az én apám totál alkesz volt,de hamar meg is halt.Anyám valószínűleg utána kezdett inni.Gyűlöltem,hogy olyan természetesen ott van egy 2 decis konyak a mosogató mellett,mint egy pohár víz.Nálunk apám halála után már nem veszekedés volt,hanem épp ellenkezőleg.Anyám nagyon tudott szeretni,ha ivott.De csak akkor.Undorodtam tőle.

Próbálj a lehető legkevesebbet otthon lenni,az egyetem elvégzése után remélhetőleg hamar saját lábra tudsz állni és akkor már csak akkor látod őket,amikor te akarod.

Nálunk sajnos már idős fejjel lett az egyik szülő iszákos.

A nagymama halála után kezdődött, akinek a férje-nagypapám- is alkesz volt, míg a mama mértéktartó maradt egész életében.

Elkeserítő, hogy itt vannak a szép unokák, ő meg nem bír a piával, ha elkezd inni, nincs megállás, amíg talpon van. :(

Ráadásul nyugtatózik is.

Beszéltünk vele komolyan, nem egyszer. Ő úgy gondolja, hogy amíg nem napi szinten üti ki magát, addig nincs baj. De a valóságban épp az a probléma, hogy ha fáradtnak, vagy szomorúnak érzi magát, egyből iszik, és a részegségig.

Hogy kezelem? Ha részeg, nem tárgyalok vele, nem is lehet, mert olyankor átváltozik egy dr csernusba öltött dalai lámává, és hallgathatjuk a bölcs lelki elemzéseit a családtagokról. Az apja agresszív részeg volt, ő amolyan lelkizős részeg. Ha ilyenkor vendég érkezik, iszonyú kellemetlen tud lenni. Annyit tehetek, hogy nem hunyok szemet fölötte, bármennyire is szeretné. Az a baj, hogy 70 év felett már nagyon nehéz hatni a másikra.