Kezdőoldal » Családi kapcsolatok » Egyéb kérdések » Gyereknél nektek mennyire...

Gyereknél nektek mennyire számít, hogy ki az anyja? (lejjebb kifejtve)

Figyelt kérdés

Rokonságunkban született egy kisgyerek, most már két éves. Én elvagyok vele, szeretem is, kedvelem is (bár nem vagyok nagyon oda a kicsikért), de értelmes is, kedves is. De én az anyjával is kijövök (az anyja az unokanővérem). Viszont van a hugom, aki távolságot tart a kislánnyal, velem se jön el meglátogatni (én sem megyek gyakran, de egy városban lakunk, és azért 4-5 hetente meglátogatom őket, viszek valami apróságot, kicsit eljátszom a kislánnyal). Hugom soha nem jön, ha közös rokonnál összefutunk (pl. szüleinknél) az unokanővéremékkel, és ők hozzák a kislányt is, hugom valamire hivatkozva visszavonul, vagy elmegy otthonról.

Kérdeztem az okát, bár az ő dolga. A lényeg, hogy a hugom nem jön ki az unokanővérünkkel, egyszerűen nem kedvelik egymást, kicsit sem. Na mármost, hugom ezt mondta: "Ha nem szeretem az anyját, akkor nem szeretem a gyerekét sem."

Ti ezzel hogy vagytok? Külön kezelitek a gyereket az anyjától ilyen szempontból? (Érdekelnének a vélemények, mert érdekes megközelítés.)



2019. febr. 14. 18:12
1 2
 1/15 anonim ***** válasza:
49%
Nevetséges amit a tesód csinál, ez a véleményem. Remélem még maga is gyerek, és kinövi ezt a baromságot.
2019. febr. 14. 18:22
Hasznos számodra ez a válasz?
 2/15 anonim ***** válasza:
79%
A kérdés jó, csak nehéz sokszor külön kezelni. Nekem volt ilyen az életemben, konkrétan a férjem lányával mi ki nem állhattuk egymást (így alakult, ez van). Harminc évesen férjhez ment, szült egy kisfiút. Ha elfogulatlanul nézem, tündéri a gyerek, és nevelve is van. Ettől függetlenül ugye, amíg kicsi (úgy értem, igazán baba )volt, nem mentem hozzájuk, mert nem bírtuk egymást a férjem lányával. Mi értelme erőltetni a babalátogatást, ha pocsékul érezzük magunkat tőle, ő is, én is. (Férjem persze ment babázni, így természetes, itthon is mindig mesélt az unokájáról.) Aztán ahogy nagyobbacska lett, néha beugrottak ide, én is igyekeztem nem jelen lenni. A gyerekhez is úgy álltam, hogy ha elkerülhetetlen volt, akkor köszöntem neki, rám mosolygott, de ennyi volt. Szinte ugyanígy voltam, hogy ha nem szeretem az anyját, akkor a gyereke sem jelent semmit nekem, ha férjem unokája, akkor sem. Az a baj, hogy amikor a kötődés kialakul(hat)na a gyerekkel, akkor még kicsi, akkor pont az anyját nem lehet "kikerülni". Utána pedig, amikor már pl. iskolás, és lehetne találkozni az anyja nélkül is, addigra pedig már rájön az ember, hogy nem tudott kialakulni a kötődés. (Nekem az életemben ez az egy ilyen eset volt.) És igazából, mivel a kötődés nem alakult ki, így nem érzem úgy különösebben, hogy veszítettem volna vele (nyilván a gyerek sem.)
2019. febr. 14. 18:27
Hasznos számodra ez a válasz?
 3/15 A kérdező kommentje:
1-es, nem gyerek, én 29 vagyok, ő 27.
2019. febr. 14. 18:28
 4/15 anonim ***** válasza:
88%
Ha az utálat kölcsönös, akkor egyáltalán nem biztos, hogy csak a húgod a hibás a sztoriban, simán lehet, hogy az unokanővéred sem látja őt szívesen náluk, esetleg ennek megfelelően a gyerek sem kedveli őt. Innentől fogva minek törje magát? Amíg nem bántja a kicsit, addig semmivel sem rosszabb a viselkedése, mint az unokatesónak. Béküljenek ki.
2019. febr. 14. 18:29
Hasznos számodra ez a válasz?
 5/15 A kérdező kommentje:

4-es, értem, csak ízlelgetem a mondatot: "Ha nem szeretem az anyját, akkor nem szeretem a gyerekét sem."

Szóval ezt nem tudom hova tenni. (Tudom, hogy nincs ráhatásom, csak fura.)

2019. febr. 14. 18:34
 6/15 anonim ***** válasza:
31%
Hát érdekes kérdés. Nem tudom, mondjuk anyós, ha nem szereti a menyét, akkor a gyereket sem? (Bár ez hülye hasonlat, hiszen a fia gyereke is...)
2019. febr. 14. 18:42
Hasznos számodra ez a válasz?
 7/15 anonim ***** válasza:
92%
Vannak akik bárki idegen babáját képesek lennének gyömöszkölni, babusgatni, mert egyszerűen szeretik a babákat. De nem mindenki esik hanyatt a cukimuki babucikáktól úgy általában. Viszont egy rokon vagy barát gyerekével elgügyögnek, ha más nem a jó viszony miatt. Na most ha nem szereti se az anyát, se úgy általában a gyerekeket, akkor minek törné magát?
2019. febr. 14. 18:54
Hasznos számodra ez a válasz?
 8/15 anonim ***** válasza:
87%

Nem tudom, mondjuk anyós, ha nem szereti a menyét, akkor a gyereket sem?

Hát nem,nézd meg ahol rossz nő szüli az unoka is utálva van.. Ovodás szint..

2019. febr. 14. 18:55
Hasznos számodra ez a válasz?
 9/15 A kérdező kommentje:
7-es ebben lehet valami: Tehát a gyerekek ha alapból sem izgatnak valakit, és még az anyával sincs jóban, akkor ez lehet a kulcsa a dolognak.
2019. febr. 14. 18:59
 10/15 anonim ***** válasza:
100%

Én bizonyos fokig egyet tudok érteni a kijelentéssel. Ez alatt nem azt értem, hogy gyűlölöm a gyereket, vagy utálom. Egyszerűen csak semleges, nem köt hozzá semmilyen különösebb érzelem.


Nekem van unokatestvérem aki szült, 1 éves a gyereke. Előtte sem beszéltünk évekig, azóta sem. Szerintem konkrétan nem láttam, mióta gyereke van. Így soha nem is éreztem késztetést, hogy lássam a gyerekét. Engem alapvetően hidegen hagynak mások gyerekei, főleg ha idegenek. Attól hogy valaki vér szerint rokon, még lehet számomra teljesen idegen.

2019. febr. 14. 20:08
Hasznos számodra ez a válasz?
1 2

Kapcsolódó kérdések:





Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!