Ti így adnátok ajándékot születésnapra?

Én megértelek. Nem vagy önző, inkább arról van szó, hogy szeretnéd, hogy beálljon az egyensúly, ami egy egészséges dolog.

Az egyoldalú ajándékozásnak semmi értelme.

A barátság akkor igazi barátság, ha kölcsönös. Ha az egyik fél mindig csak ad, a másik mindig csak kap, az nem nevezhető normálisnak.

Azokra koncentrálj, akik szeretnek! A többiekkel ne foglalkozz!

Engem is elfelejtettek a szüleim már 4 éve de bezzeg nekem mai napig mondogatják. Bátyám milyen rendes, miket vesz. Legyen de én annyit nem érdemlek hogy felhívjanak. Tesóm meg itt kéregetett pénzt, hogy vegyünk együtt dolgokat. De már mióta eszemet tudom ilyenek. Húsvétkor születtem mindig megkaptam csak a baj van velem, minek születtem pont az ünnepen. 15 éves korom óta semmit sem kaptam, tortát sem még boldog szülinapot is másnap, vagy azzal hogy mi a fenének kellett egy gyerek, felesleges kiadád vagyok.

2 év terápia és rengeteg erő kellett hogy barátkozzak és ne számítógép legyen a legjobb barátom

Ha elfelejteném egy közeli rokonom szülinapját (remélem, sosem fog ilyen előfordulni), akkor nem győznék bocsánatot kérni, majd utólag természetesen megköszönteném, megajándékoznám.

Tehát az elfelejtésnek semmi köze ahhoz, hogy nem ajándékoztak meg.

Amúgy, apukád nem anyukáddal él? Ha együtt élnek, akkor nagyon furcsa, hogy anyukád megköszönt, apukád meg egy mukkot sem szól.