Lehet választani a két család között?

Sajnos vannak ilyen kisebbségi komplexusos, birtokolni vágyó emberek, akik a párjukat a tulajdonuknak tekintik kb. Az illető meg először észre sem veszi a dolgot, aztán meg nem akarja észrevenni, elvakítja a szerelem:(

Csak annyit tehetsz, hogy megpróbálod a tesódat elérni, illetve ha még nem tetted meg, akkor azért a sógornővel is közölhetnéd, hogy ugyan mit képzel magáról? Ha megsértődik, akkor sem veszíthetsz semmit, elvégre a tesódat már eltiltotta

Próbáltad ezt a sógornőddel megbeszélni? Senki semmilyen okot nem tud a tiltásra? Elég érdekes így egyik napról a masikra a dolog. Meg hogy a testvéred szó nélkül engedelmeskedik? Őt nem lehet felhívni hogy megbeszéld vele?

Hívd át őket, ha kell többször is próbálkozz. Ha valóban depressziós akkor nyaggatni kell mire ráveszi magát a kimozdulásra. Persze nem erőszakosan. Csak ha valami alkalom van, mindig üzenj neki. Szülinap, névnap, vagy csak "nincs kedved meginni egy kávét ma délután?".

A sógornőm az apját tiltotta el a saját családjától. Vagyis az anyjával és a másik két testvérével tartja a kapcsolatot, csak az apjával nem. Kicsit komplikált, mert az anyja és az apja nem váltak el, együtt vannak, egy háztartásban meg minden, így az anyját viszi magukhoz látogatóba, ha látni akarják egymást. A férje nem is ismeri az apját.

Azért van ez, mert gyűlöli őt, mert nem volt igazi apa és családfő, de sajnos ezt nem mondja el a férjének, szerintem szégyelli. Azt mondja helyette, hogy az apja mentális beteg, veszélyes. Én megértem, ha egy szülővel, aki nem érdemli meg, nem tartja valaki a kapcsolatot, de a házastársnak, gyerekeknek való hazudozást nem tudom megérteni. Mindegy, egyszerűen csak nem beszélünk arról az emberről. Amikor a gyerekek megkérdezik, hogy és anya, hol van a te apukád, azt mondja nekik, hogy beteg és nem lehet vele találkozni. Holott ez nem igaz.

Ilyen nincs.

Az én anyósom is meggyőződéssel hangoztatja, hogy én tiltottam el a fiát. Ő soha semmi rosszat nem csinált. Szerinte! Évekig azért jártunk hozzájuk, mert én mondtam a férjemnek, hogy mégis a szülei. Aztán egyszercsak betelt a pohár és nem mondtam többet a férjemnek, hogy menjünk. Azóta nem voltunk.

Nem tiltottam soha, ha akarna mennénk.

Ja és természetesen ők is nagyon "szeretnek" és egyik napról a másikra "sértődtem" meg. Ami nem igaz, csak egyik nap mentünk, másik naptól már nem. Többször próbáltuk megbeszélni, de csak elbagatellizálták.