Több generációs házban lakunk, nagymamám kicsinál idegileg mióta várandós vagyok, mit tegyek?

Mi külön házrészben lakunk a párommal, csak a bejárat közös. Sokat vagyok a mamámmal, beszélgetek vele, kitakarítok nála stb. Viszont mióta baba van a pocakomban azóta megváltozott. Mindenért kiabál velem, ma pl. egy szitát akartam tőle kölcsönkérni, de nem találta. Mondtam hogy ne keresse tovább, elkérem a szomszédtól. Mikor jöttem be a házba elkezdett velem ordibálni hogy milyen nagyképű vagyok és hülyét csinálok belőle folyamatosan és még 5 percen keresztül hallgattam a kiabálását, azzal a lényeggel, hogy hülye vagyok és nagyképű. Én ilyenkor ráhagyom, elvonulok sírni. Másnap már ő szokta kezdeményezni a beszélgetést, de 2 nap múlva előröl kezdődik minden és megint kiabál velem a semmiért, mindaddig, amíg nem látja rajtam hogy sikeresen kikészített idegileg. Nagyon rosszul esik. Tudom hogy fáj mindene és rosszul van, de nem képes elmenni orvoshoz és szerintem így éli ki a fájdalmát, egyszerűen semmivel sem tudjuk rávenni hogy elvihessük dokihoz. Tudom azt is, hogy ez egyre roszabb lesz, sokkal nehezebb lesz vele, de úgy érzem hogy elegem van, nekem a babám egészsége sokkal fontosabb, mint hogy minden harmadnap az ordibálása miatt sírjak és legyen gyomoridegem tőle. Ma már odáig eljutottam hogy mondtam neki hogy ne szóljon többet hozzám ha nem tetszik neki a nagyképűségem.. (pedig nem változtam meg, semmit nem csinálok másként mint a baba előtt, csak annyi a különbség, hogy sokkal érzékenyebb vagyok, de előtte sose kiabált velem) megbeszélni vele a dolgot sosem lehet, mindig elkezd kiabálni ha valamilyen problémát meg akarok vele beszélni. Kb. Csak az időjárásról és a madarak csicsergéséről lehet beszélni. Ti mit tennétek a helyemben? Teljesen tanácstalan vagyok.