A szüleim, de legfőképp anyám csak a nővérem gyerekével foglalkoznak, előtérbe helyezik őket. Más is járt így?

2 fiam van, a nővéremnek egy lánya. Az én nagyobbikom és a nővérem lánya egyidős, az én kisebbikem pár évvel fiatalabb.

Anyám folyton a nővérem lányával van elfoglalva. Hogy milyen szakkörökre jár, milyen jó tanuló, milyen csinos, milyen okos. Kiskorunkban is a nővérem volt a kedvenc, mindig második lehettem csak. Erre még rátesz a nővéremnek a sebész férje. Anyám szerint neki csak szuper gyereke lehet, hisz az apja sebész. Nem elég, hogy én hallom ezt, még a fiaimmal is érezteti, hogy ők biza nem a dr. úr hiperszuper gyerekei, így a nagyinak is csak másodikak lehetnek. Ha együtt van mind a 3 gyerek, mindig a kislány választhat először a csokiból, mindig a kislány van mindenről megkérdezve és mindig orrba szájba dícséri a kislányt a fiaimnak. Ha az enyémek mondanak valamit sokszor meg sem hallja, vagy csak legyint rá.

A nővérem lánya meg még akkor is tökéletes ha nekiáll hisztizni, mert nem azt kapta szülinapra amit kért. (Ez nemrég megtörtént eset, anyáék megvették neki később azt a hiszti hatására)

A kislányt sokkal több programra elviszik, folyton vele dicsekednek mindenkinek, az enyémek meg le vannak ejtve.

Múltkor megkérdeztem anyut, hogy akkor vigyem-e hétvégén a gyerekeket, vagy csak a nővéremére kíváncsi? Ilyenkor természetesen fel van háborodva. Már amúgy a gyerekek is érzik, hogy valami nem okés, sokszor hiszti van itthon ha el akarom őket vinni az anyámhoz.