Szerintetek nem néz ez ki hülyén?

Nálam alapelv, hogy mindenki maga dönti el, hogy egy rokon/ismerős stb. őt hogyan szólítsa. Vagyis nekem abszurd, hogy a nagymama eldönti, hogy a felnőtt (sőt nem is fiatal) lányát hogyan szólítsák a lánya párjának az unokái.

Ettől függetlenül abban van ráció, hogy ha a nagymamád a "mama", akkor célszerűbb, ha nem azt a megszólítást használják anyukádra.

Még annyit, hogy egyébként én a "mama" szót nem tartom szerencsésnek nagymamák számára. A "mama" alapesetben az édesanya, a "papa" meg az édesapa. Csak az állandó rövidítgetési mánia miatt elkopott a nagymama és nagypapa szóból a "nagy", és ezzel párhuzamosan az anyák/apák megszólítására egyre ritkábban használják a "mama, papa" szavakat.

Nálunk sem volt szokás nagypapám élettársait mamának hívni. A keresztnevükön szólítottuk őket. Pedig nagymamám még azelőtt meghalt, hogy megszülettem volna. A hölgyeknek is voltak saját gyerekeik, így nem tartottak igényt, hogy mi is nagymamának hívjuk őket. Egyébként 12 éves voltam, amikor a második élettársát bemutatta tatám, így még furcsább lett volna még egy "mama".

Azóta már csak nagypapám 1. élettársa él. :(

Hát nemtom. Nálunk a párom vér szerinti apja is tata, meg a mostohaapja, aki azóta már nem az, de az is tata.

Így lett a kisfiam ak 2 mamája és 3 tatája.

Apu élettársa nem a mamája a gyerekeimnek! Ezért nem is fogják soha mamának szólítani! Van saját unokája, ő mamának hívja, aput nem hívja papának! Pont!

Ahogy anyósom párja is a saját unokájának papa, nem pedig a mi gyerekeinknek!

És a dédiéket is mamának és papának hívja a lányom. Egyszerűen azért, mert ezt egyszerűbben megtanulta, meg a férjem is mamának hívja a dédit, így a lányomra is ez ragadt.

Nem olyan nagyon bonyolult dolog ez.