A nagyszüleid eljárnak rendszeresen síelni, tengerpartra vagy bármilyen más külföldi nyaralásra?

Nekem minden évben jártak még COVID előtt Olaszországba Velence környékére tengerpartra nyaralni és telenként az Alpokba (Franciaország / Ausztria) síelni. Nagypapám nyugdíjas sebész nagymamám pedig nyugdíjas könyvelő a foglalkozásukat illetően.

Ha tudnának se mennek.

Már nem élnek, de sose jártak. Fiatal korukban se hinném, hogy voltak külföldön. Apukám szülei amíg mozgásképesek, jobb állapotúak voltak, addig rokonokat látogatni eljártak az ország másik felébe évente 1-2 alkalommal. A másikak a falut se nagyon hagyták el, maximum néha, évi pár alkalommal meglátogatták a 30-40km-re lakó gyerekeiket, unokákat.

Nem, egyiküknek sem volt erre anyagi lehetősége, egyikük az egészségi állapotát tekintve sem tehette volna meg.

Nem.

Távol állt tőlük az ilyesmi.

Nagyszüleim örülnek, ha a kaját meg a rezsit meg tudják fizetni.

Nagyapa vagyok, 67 éves. Régen sokat utaztunk, itthon is, meg a környező országokba.2011-19 között Németországban dolgoztam, mert itthon ötvenpár évesen nem találtam megfelelő munkát. Akkor onnan bejártam Németországot és fél Európát. Bringáztam, úsztam. Most már 3 éve itthon vagyok. Van unokám, havonta meglátogatom. Máshová már nemigen járunk el. Eddig 30 éve mindig Zamárdiban nyaraltunk, mert szerettük. Mostanra túlzsúfolt tömegnyomor lett nagyon prolikkal, meg orkokkal. Ha megyünk valahová ebben a korban, nem pénzkérdés, fontosabb szempont, hogy legyen közel klotyó. Tudom, ez nagyon prózai. Meg rohadmányos szemcsepp, hallólészülék töltő, vérnyomásmérő, gyógyszerek. Így már nem olyan romantikus.

Nem, a Velencei-tóra jártak kempingezni, amíg az egészségügyi állapotuk engedte.