Nagymama vagy a család? (hosszú)

Nagymamám (82 éves) tönkre teszi a családi életünket. Édesanyám gondoskodott a nagyszüleimről az elmúlt 15-18 évben, pedig van egy bátyja is (nagybátyám). Nagybátyám évekig le se sz.rta a családot (konkrétan 5 évig nem volt semmiféle kontaktusa senkivel, pedig egy városban élünk), viszont amikor 1,5 éve meghalt nagyapám akkor megjelent tartani a markát az örökségért. Megkapta a jogilag nekijáró részt és ezt le is zártuk, de ez édesanyámnak egy extra sérelem. Sosem volt túl jó kapcsolatuk, nagy a korkülönbség és nagymamám mindig kivételezett nagybátyámmal, de amióta újra felbukkant nagybátyám még durvábban csinálja mint előtte. Most ott tartunk, hogy másfél év alatt 4 millió ft-ot adott nagybátyámnak(némi érzelmi zsarolás hatására), közben kajára és gyógyszerre anyától kér pénzt, pedig mi sem vagyunk nagyon eleresztve. A nagybátyám 1,5 év alatt 4-szer látogatta meg nagymamámat, mi az elmúlt 4-5 évben heti 3-4-szer megyünk hozzá segíteni. Tehát eléggé furcsák a viszonyok, végeredményben anyám kiakadt, hogy az őt semmibeveszi a mama és természetesnek gondolja, hogy körülötte ugrálunk, jól megmondta a magáét mamának és most hetek óta nem hajlandó kimenni hozzá. Telefonon beszélnek minden másnap, de nagymamám úgy viselkedik, mint aki nem is fogja föl, hogy mi a probléma. Én kimentem hozzá egyedül a múlthéten, megköszönteni a névnapját (2 nap késéssel) és elkezdett velem üvöltözni, hogy mi az, hogy nem mentem ki hozzá a napján megköszönteni. Mondtam, hogy vizsgáztam és ezért nem értem rá, de tovább folytatta. Megjegyzem, hogy van 2 unokatesóm, akik az elmúlt 19 évben egyszer sem köszöntötték fel, a nagybátyám ugye meg 5 évig egyszersem. Lényegében a 40 évnyi konfliktust én kaptam a nyakamba, utána meg elkezdett sírni, hogy ha szeretem akkor odaköltözöm hozzá, hogy ő ne legyen egyedül.

Hát 100%, hogy nem fogok hozzá költözni, de nem tudom, hogy ezek után hogy viszonyuljak hozzá. Egyrészt lelkiismeret furdalásom lenne, ha nagyon elhanyagolnám, főleg, hogy a kora miatt már segítségre szorul másrészt ezek után egyetlen porcikám, sem akarja látni, beszélni vele, stb. Ti mit tennétek? Kijárnátok hozzá pl. 2 hetente egyszer? Vagy inkább hanyagolnátok? Az a pláne, hogy anyám rettentően feszült volt amikor hazaértem mamától, nem mondta, de tudom, hogy azért mert egyedül kimentem. Gondolom ez idővel enyhülne, de ő nagyon érzékeny és tudom, hogy minden egyes alkalommal problémát jelentene. Egyáltalán normális, hogy ennyire ellenérzéseim vannak nagymamámmal szemben?