Hogyan emelkedjek felül ezen? Tapasztalatok?

Hidd el, valahogy ez nem tudatosul a gyerekekben jó sokáig. Én sem kaptam az egyik nagyszülőktől szinte semmit, viszont nem is hiányoltam.

Beszélgetésfoszlányokat hallottam, hogy a másik unokatesóm miket kapott, de nem hatott meg. Azt láttam, hogy máshonnan miket kaptam, és az jó volt. Tizenévesen "ébredtem öntudatra", de akkor sem hiányzott az, amiben sosem volt részem, és irigységet sem éreztem. A gyerekek valamiért másképpen látják a dolgokat.

"Nem látogatják, pedig 2 percre laknak, ha találkozunk az utcán,..."

És ti milyen gyakran látogatjátok őket?

Úgy emelkedj felül rajta, hogy ne azzal foglalkozz, hogy ők mit adnak meg a gyerekednek meg mit nem, hanem azzal, hogy te mit adsz meg: márpedig te megadsz neki mindent, amit kell, a nagyszüleit is beleértve. És ez fontos. Ne szakítsd el a gyereket tőlük a hülyeségük miatt, mert még így is sokkal jobb apai nagyszülők, mint a nemlétező apai nagyszülők lennének.

"Olyan rossz nézni, mikor a kicsi a vackokat kapja, ő boldog azzal is"

Persze, mert ő a lényeget látja: nem a vackot, hanem a nagyszüleit. Ezt a szemléletmódot segíts neki megőrizni: nem az a lényeg, hogy mit hoznak a nagyszülők, hanem az, hogy jönnek, hogy itt vannak.

Mondd meg, hogy nem kértek ajándékot. Vagy megindoklod, hogy pl. nincs hely, vagy megvan a gyereknek mindene, vagy nem indoklod meg.

Ha nagyon erősködik, hogy mit vegyen, mondd meg, hogy inkább adja oda az árát, nyitsz egy számlát a gyereknek, és rakják arra.