Rossz anya vagyok, mert a nagyszülei elviszik a 3 éves fiamat heti 1x pár napra?

Nem elírás? Heti par napra vagy par Órára? Az nagyon nem mindegy.

Egy het 7 nap, ha minden heten 3 napot vagy legyen az 2 a nagyszuleidnel van a 3 eves gyereked, akkor vigyazz mert az igenis sok. Kerdes, amikor veled van akkor veled is egesz nap egyutt vagytok? Szerintem iylen korban meg a kotodes nagyon fontos es ez serulhet az iranyodba egy-ket ev mulva mar elfogadhatobbnak tunik.

Masik, hogy miert kell par napra elvinniuk. Azert, mert te azalatt dolgozol vagy ugyet intezel, bevasarolsz es ez nagyon sok idodet elveszi? Vagy csak "pihensz"?

Amugy neked kell tudnod, hogy ettol te rosszabb vagy jobb anya vagy-e? Mas bebiszittereket hiv vagy beadja mar bolcsibe vagy mar ovis a gyerek es szinte alig van otthon. Ha foltetted a kerdest esnem eliras a heti par nap, akkor bizonyar furdal a lelkiismeret.

Hetente pár napra... ez jelentheti azt is, hogy heti két nap, vagy heti három, négy.... nem ugyanaz a szituáció.

Mindenesetre egy gyerek alapvetően családba születik, vannak szülei, testvérei, nagyszülei, unokatestvérei is. Nem általános, hogy ennyire sokat legyen más családtaggal, mint a szüleivel, de a rossz anyaság hülyeség.

Ha azalatt a pár nap alatt feltöltődsz, a pároddal való kapcsolatodat ápolod és erősítitek, akkor az legalább olyan hasznos és fontos a gyerek számára,mint hogy hetente 7 napban vele legyél.

Lepasszolás vagy sem, attól, hogy sokan majd' beled*glenek abba, hogy gyerekük van, és mindent egyedül kénytelenek csinálni, kiégtek, idegbetegek, és emiatt irigyek rád, nem kell másképp csinálnod. Azért sem kell, mert vannak olyan anyák, akik viszont tényleg élveznek minden együtt töltött percet a gyerekkel, aki jól alszik, és este 8-tól minden este a párjuké, a házasságuk mesés, és nincs szükségük nagyszülői segítségre.

Rossz anya maximum csak az, aki nem szereti a gyerekét, és nem akarja látni sem, azért nincs vele.

Mégegyszer elmondom:

Hétvégente a nagyszülöknél van, hétköznap a szüleivel lenne, ha nem lenne óvodás(mert gondolom hogy óvodás).

Ez így sok.

DE! Az sem mindegy hogy jár-e óvodába!

Még ha óvódás is, lehet, hogy ebéd után hazaviszik, ezt így nem tudjuk.

Mindenesetre, ha hétköznap egész napos ovis, hétvégén pedig a nagyszülőkkel van a kicsi, akkor a szülők gyakorlatilag csak abból érzik, hoyg van gyerekük, hogy reggel elviszik-délután elhozzák az oviból, aztán mindjárt vacsi, fürdés, alvás. Ez így nem gyereknevelés.

De nem tudjuk, mi az igazság, nem érdemes találgatni. Jó lenne, ha a kérdező pontosítana, mert nagyon nem mindegy.

Bocsánat, de régen hogy volt? HOl volt hetente 7 napot az anyjával a gyerek? Ki voltak zavarva a gyerekek az udvarra télen-nyáron, az unokatestvérekkel, szomszéd gyerekekkel játszottak, az apa nem otthon dolgozott, az anya tette a dolgát. Mégsem merült fel, hogy rossz anyák lettek volna, és el lettek volna hanyagolva a gyerekek. Sőt, nem lettek depressziósok, 40 évesen nem otthon laktak, és nem nyúltak kábítószerekhez sem.

Én azt látom, hogy napi két óra igazán minőségi idő néha több, mint egy egész napos együtt lézengés. Aki azt hiszi, hogy bűn halálra unni 3 évesn át heti hét nap homokozást, mondókázást, játszóterezést, baba-mama klubot (ahol ugyanezek vannak pepitában, és ugyanerről lehet beszélgetni), az nem tudja, mit jelent gyereket nevelni. Semmiképpen nem azt, hogy mi gyerekké válunk három évre minimum.

a gyerek nyugodtan járjon bölcsibe, ha készen áll arra, hogy társaságba járjon, és ovi után a közös vacsora, fürdetés és meseolvasás is lehet értékesebb, mint egész nap a játszótér padján beszélgetni a többi anyukával.