Mennyire elítélendő, ha nem vagyok kíváncsi a testvéreim gyerekeire, amíg kamaszkorba nem lépnek?

Miért lenne elítélendő?

Egyik ember ilyen, a másik meg másmilyen, nem egymás klónjai vagyunk, hogy ugyanazt szeressük és ugyanaz legyen szórakoztató mindenkinek.

Én ugyanúgy vagyok ezzel mint te, én sem tudok a picikkel kapcsolatot találni, viszont lejjebb teszem a lécet mint te.

Egy nem szellemi fogyatékos 6-7 évessel már nagyon jól el lehet beszélgetni, mert ezek a mostani gyerekek már annyira értelmesek, hogy csak na! Legalábbis amelyik nincs a szülők által elrontva és nem egy elkényeztetett hisztigép, de utóbbiak 12 évesen még rosszabbak lesznek.

Nem elitélendő. Csak aztán majd ne sírjál,hogy nem akarnak sehova se menni veled.

Emlékezni fognak rá,hogy amikor picik voltak nem voltál szívesen velü.

#4-5

Ha megszeretteti magát, ha nem, egy 15 éves kamasz nem a nagynénjével jár koncertre meg moziba, hanem a haverokkal, barátokkal, barátnőkkel.

Legalábbis akiket én ismerek.:)

Abszolut nem elitelendo.

En is rettegek, mi lesz, ha a noveremnek lesz gyereke, en meg nem tudok majd úgy viszonyulni hozza, hogy “ugyubugyupuncuru”...

Tegnap is mutogatta egy 7 ev koruli gyerek hogy vett az anyjanak fulbevalot, en meg... alig tudtam egy almosolyt kicsikarni magambol.

Abban viszont igazuk van, hogy ha most nincs veluk (jo) kapcsolatod, tinikent sem biztos, hogy fogjak keresni a tarsasagod.