Weboldalunk cookie-kat használhat, hogy megjegyezze a belépési adatokat, egyedi beállításokat, továbbá statisztikai célokra és hogy a személyes érdeklődéshez igazítsa hirdetéseit. További információ
Kezdőoldal » Családi kapcsolatok » Rokoni kapcsolat » Szerintetek megengedjük ezt a...

Szerintetek megengedjük ezt a fiunknak?

Figyelt kérdés

Sziasztok!


45 éves anya vagyok, vagy két gyerekem, 17/F és 11/L. A férjem két évvel idősebb nálam. Nemrég halt meg az anyám. Elég ambivalens személyiség volt. Általában nagyon kedves, jószívű, de volt benne egy jókora adag mérgezőség is. Pl. amíg nem születtek meg a gyerkőcök, a házasságunkat is mérvezte, még a terhesség alatt is próbált rávenni, hogy keressek mást. A fiam születése után ezt abbahagyta, tőlem és a férjemtől is bocsánatot kért. Megbocsátottunk.


De a mérgező attitűdje azért megmaradt, és mostanában megtudtam, hogy a fiamon élte ki. Pl. ilyeneket mondott neki, hogy mennyi lemondással jár egy gyerek, meg ha volt egy rossz jegye, hogy akkor ne keserítsen már el engem és a férjem. A fiam nemrég hallott először arról, hogy mérgező ember, és azóta a nagyanyjára használja ezt a jelzőt. Olyan sérelmekért, amik kiskorában érték, de gondolom, most értette csak meg őket. Nem tartom őket objektíve égbekiáltónak (olyanok, amiket leírtam), de ha neki ilyen rosszul esett, nem fogom lenézni ezeket. Az anyám tőlem bocsánatot kért a mérgező viselkedésért, a fiamtól nem, aki azt állítja, szólt az anyámnak többször is, hogy mi van, de ő elbagatellizálta.


De a lényeg, a fiam kitart amellett, hogy nem akar eljönni a temetésre, hiszen ő megadta az esélyt a bocsánatkérésre, de az anyám csak elbagatellizálta a dolgokat, hogy megint megalázza őt, kvázi hisztisnek nevezve. A férjem nem kényszeríti a fiunkat, hogy jönnie kell, azt mondja, elég nagy ahhoz, hogy ennek a következményeit, ami mindenkinél más, megértse, és ha mégis gyászolna, tudja, hol van a sír.


nov. 19. 09:23
1 2 3 4
 21/31 anonim ***** válasza:
81%
Sztem a gyász és a temetéssel kapcsolatos döntések a legmélyebb magánügyek közé tartoznak, amelyekbe nem szabad beleszólni. Mindenki tudja, hogy ő maga miért dönt úgy, ahogy, a másik ember ebbe teljesen nem láthat bele. Hiába gyerek még a fiad, úgy gondolom, hogy tiszteletben kell tartani a döntését. A temetés ilyen szempontból "semmi" (nyilván nem, de sztem sokan értik mire gondolok), ha eltelik pár év és feldolgozza magában ezt az eseményt, ami őt érte, lehet magától fog kilátogatni a sírhoz.
nov. 19. 11:45
Hasznos számodra ez a válasz?
 22/31 ITGuy ***** válasza:
80%
Megengedném. Ha akar később megbocsát és kijár a sírjához, ha szeretne. Ez csak egy temetés, nem pedig az utolsó kórházi látogatás.
nov. 19. 12:22
Hasznos számodra ez a válasz?
 23/31 anonim ***** válasza:
26%
Nem kell rá kötelezni, természetesen, ha nem akar. De kérdés, hogy a nagymama ilyen egysíkú személyiség volt? Csak "mérgezte" a családtagokat a megjegyzéseivel? Vagy azért tett olyan dolgokat is, amikért hálát vagy szeretetet érdemel? Pl. vigyázott rá, mesélt neki, játszótérre vitte, sütött neki, stb.? Tele lehetett feszültséggel és aggodalommal, ami nem arra késztette, hogy motiválja a fiadat, hanem ilyen megjegyzéseket tett. Arra azért fel kellene hívni a fiad figyelmét, hogyha csak a rosszra képes emlékezni, felnagyítja a nagyanyja hibáit, a jót nem képes meglátni, akkor az róla sem állít ki éppen fényes bizonyítványt. Pl. nekem is hasonló nagymamám volt, állandó tette mindenkire a megjegyzéseket, mert volt egy elképzelése arról, hogy hogyan kellene élni, viselkedni, stb., és ezek néha elég bántók tudtak lenni. Viszont amikor haldoklott, képes voltam visszaemlékezni arra, hogy elvitt moziba, hogy vigyázott rám, amikor anyuék elutaztak, hogy megtanított mákos gubát csinálni, és éreztem, hogy a maga módján szeretett. Ezért megviselt a halála és megsirattam. Képesnek kell lenni megbocsájtani akkor, ha egy kapcsolatban nem CSAK "mérgezés" van, de szeretet is.
nov. 19. 12:35
Hasznos számodra ez a válasz?
 24/31 anonim ***** válasza:
31%

Azért a leírás alapján nem volt egy gonosz nagymama. Volt néhány kellemetlen, bántó megjegyzése, de ahogy írtad általában kedves és jószívű volt.

Ha kiskorában vigyázott rá, ringatta, mesélt neki stb akkor gondolja át jól, hogy nem megy el.

nov. 19. 12:47
Hasznos számodra ez a válasz?
 25/31 anonymousreview60 ***** válasza:
78%
A kiskori emlékek nem annyira tudatosak, régiek, megfakultak, míg a bántás friss. Én nem emlékszek arra ki és miért ringatott. Arra igen, hogy "Hogy lehetsz ilyen hibás?", "Egy zsák sz@rért!" stb. Kevés, de hatásos bántás bőséggel ellentételezheti a jót, amit tett.
nov. 19. 12:59
Hasznos számodra ez a válasz?
 26/31 anonim ***** válasza:
67%

Nem mindig azért mennek az emberek temetésre mert annyira szerették az elhunytat. Én is csak azért mentem az én nagymamáméra hogy apámat támogassam, nem azért mert annyira szerettem nagyanyámat. Azóta sem látogattam meg a sírt mert nem éreztem hogy meg kellene, soha nem éreztem gyászt se. Tudom hogy ő sem szeretett engem soha.

De ha neked mindegy hogy ő ott van vagy sem akkor szerintem se erőltesd csak azért mert ez a szokás. Ha ő úgy érzi hogy ki akar menni a sírhoz akkor bármikor ki tud menni. Ha valaki megkérdezi miért nincs ott nem kell magyarázkodni, nem tartozik senkire ez csak rátok.

nov. 19. 15:10
Hasznos számodra ez a válasz?
 27/31 anonim ***** válasza:
63%

A tiszteletet ki kell érdemelni!


17 éves aki eltudja dönteni mit szeretne.


Őszintén? Nem fog összedőlni a világ ha nem lesz jelen a temetésen.

Attól mert x ember ott áll, nem jelenti elsődlegesen a tiszteletet, az elbúcsúzást. A te szemszögedből miért kell ott lennie a fiadnak? Nehogy megszóljon más? Azt hiszed ha oda áll akkor majd szeretet teljesen teszi? Hát nem.


Őszinte leszek, ha az én öreganyám végre feldobja a pacskert le se fogom 💩. Életében nem fogja látni soha a gyerekeimet. Ez saját döntés amit anyámnak is tiszteletben kell tartania. Hidd el ennek is meg van az oka.

nov. 19. 15:58
Hasznos számodra ez a válasz?
 28/31 anonim ***** válasza:
84%

Szerintem ne kényszerítsd rá, hogy elmenjen a temetésre, ha nem akar.

Az "élni és élni hagyni" elv híve vagyok, hadd döntsön mindenki az őt érintő kérdésekben, ha ezzel nem árt senkinek - márpedig attól, hogy ő nem lesz ott a temetésen, senkinek se lesz baja. Elképzelhető, hogy pár év múlva másképp fogja látni ezt a problémát, de most tegye mindenki a szívére a kezét: felnőtt emberek is láthatnak másképp dolgokat pár év múlva, ez nem ok arra, hogy valakitől elvegyék a lehetőséget, hogy döntést hozzon. Nekem gyerekkoromban sokszor (túl sokszor, az indokoltnál mindenképpen többször) vettek ki a kezemből döntéseket a szüleim, és a mai napig (35 éves vagyok) bennem van a tüske emiatt. Hosszabb távon szerintem jobb, ha tiszteletben tartod a fiad döntését, még akkor is, ha esetleg nem értesz vele egyet.

nov. 19. 18:18
Hasznos számodra ez a válasz?
 29/31 anonim ***** válasza:
75%
Erőltetni biztos nem kéne.
nov. 20. 01:26
Hasznos számodra ez a válasz?
 30/31 anonim ***** válasza:
54%
Melyik állatkert pontozza le a válaszokat? Tök jókat és korrekteket is.
nov. 20. 19:08
Hasznos számodra ez a válasz?
1 2 3 4

Kapcsolódó kérdések:





Minden jog fenntartva © 2020, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info@gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!