Túlbuzgó sógornőmmel mit tudok kezdeni a későbbiekben?

Első babánkat várjuk a férjem, 37 hetes vagyok. Neki fiai vannak, annó mindig hangoztatta hogy neki mennyire szar az élete hogy legalább egy lány gyermeket jól jött volna neki, ő nagyon szerencsétlen mert nem tudott lányt szülni, ő lányos anyuka akart lenni. Múltkor előadta hogy gondolkozik a 3. gyereken, de fél tőle hogy az is fiú lesz. És mi kislányt várunk és mióta tudja sógornőm azt vettem észre hogy túlbuzgó. Abban segítettek hogy a fiúk bababútorát nekünk adták, én nem kértem, ők hozták, amit meg is köszöntem nekik, hoztak pár megmaradt készség fejlesztő játékot amit még a fiúk használtak. Már ott kezdődött az egész hogy mikor jöttek segíteni összerakni a baba bútort, konkrétan meg akarta szabni hogy szerinte hol lenne jó, meg ő így csinálná, ezt ide rakná stb. Itt finoman rászóltam hogy ne haragudj de ezt én szeretném eldönteni és ahogyan ezt mondtam vágta nekem a fejeket. Utána vett nekem cumisüveget, cumit, kisebb gyereknek való rágóka játékot, vízi játékokat. Ezekkel úgy voltam hogy később jól jön, akár fogzáskor. Aztán csak úgy a semmiből vett egy 5dbos 56os body szetett, meg kis sapkát és kesztyűt, itt azért már lestem, mert én is pont vettem neki. Erre ma anyósom találkozott a városban anyummal, összefutottak és mondta anyósom hogy nagyon várjuk a picit a lányom konkrétan felvásárolta a pepcot, rengeteg kis ruhát vett. Ezt elmondta nekem anyum, és itt mondtam a férjemnek hogy most azonnal hívja fel és beszéljünk vele. Kiderült hogy rengeteg 56os rózsaszín habos babos ruhát vett, rengeteg zoknit, de nem egy-egy darabot ha nem konkrétan vagy 30-35 ruhát,bodyt. Mondtam neki hogy ne haragudjon már de jobban örültem volna neki hogy ha felhív és megkérdezi hogy mi az ami még hiányzik, ahelyett hogy konkrét baba kelengyét vásárol. Sógornőm erre mondta ilyen fennhangon hogy "jajjjj most komolyan ezen fennakadsz, én csak jót akartam, de ennek se lehet örülni" én meg hozzá vágtam hogy vásárolj a saját gyerekeidnek és ne az enyémnek, vagy előtte kérdezz meg és itt rávágta a férjemre a telefont és mondtam a férjemnek hogy eszem ágában nincs elfogadni azokat a ruhákat, nem kértem hogy vásároljon be. Most egyébként én vagyok a bunkó a családban, náluk. Tudom hogy jó szándékkal akarta venni, de át esett a ló túloldalára. Meg nekem úgy tűnt mintha ezzel akarná magának kompenzálni hogy nincs lánya. Félek hogy lesz még később összetűzésem vele, amit még nem tudom hogy hogyan fogok kezelni. Szerintetek van esélye annak hogy később is csinál ilyeneket?