Mit tehetnek ebben a helyzetben?

Miért ordítozott veled?Oktalanul SENKI nem ordítozik senkivel.

El lehetsz keseredve,és igazad is van,de a kérdés az,hogy miért bánik veled így a család?

Én tuti hogy választás elé állítanám: vagy leállítja őket hogy normálisak legyenek, vagy ott hagyod őt mert ezt így nem bírod tovább.

Ha igazán szeret, helyreteszi őket :)

Velem keresztanyám ilyen. Tavaly utaztunk repülővel külföldre, én, anya, és keresztanyám lánya. Nagy bőröndök, meg minden, és keresztanyám úgy gondolta, hogy az ő egy szem kislánya ne vonatozzon, így felviszi Pestre őt kocsival. Meg nem említette volna, hogy esetleg minket is felvigyen, ha már elvisszük külföldre a lányát? Na mindegy, anya rákérdezett, hogy esetleg mehetnénk-e velük. Jött a hülye kifogásaival, hogy nem férünk be a kocsiba, meg hogy több benzint fog fogyasztani, ha sokat nyomunk, így nem visz minket Pestre.. A vicc csak az, hogy akkora a kocsijuk, mint egy ház, ne akarja bemesélni, hogy nem férünk be 4-en. Utána pedig azt mondta, hogy a lánya mindig fel szokta rakni a lábát az ülésre utazáskor, mert úgy kényelmes, és ha mi is mennénk, akkor nem tudná. Ja, igen? Szegényke, de sajnálom, hogy 3 órát úgy kell utaznia, hogy nincs kényelembe fenn a lába. Hálás lehetne, hogy beszerveztük neki majdnem ingyen ezt az utat, de persze ő ne tegyen semmi jót értünk.

Az utazás előtt kezdtem el a kreszt, és közvetlenül a vizsga után találkoztam vele az épület előtt. Megkérdezte, hogy hogyan sikerült. Csak néztem, hogy mivan, kedves lett velem, és érdeklődik irántam? Mert eddig sosem tette. Elmondtam, hogy nagyon boldog vagyok, mert sikerült, 72 pontom lett a 75-ből, amin nagyon csodálkoztam, pedig nagyon izgultam, meg minden. Végig se engedte mondani, már közbevágott, hogy csak annyi pontod lett? Nem sikerült akkor valami jól. A lányomnak 75 pontos lett. Ja, rontsd el a pillanatomat evvel, hagy érezzem magam rosszul.

Ezt megcsinálta idén is. Most volt az érettségim, és egyik nap bekopogott az ablakon, hogy na mi újság, milyen lett? Megint meglepődtem, hogy érdeklődik. Elkezdtem büszkén mesélni, hogy az infóm 94% lett, így mostmár biztos, hogy felvesznek egyetemre. Mi erre a válasza? A lányomnak 98% lett a matek érettségije. Ettől a falra tudok már mászni. Miért kell összehasonlítgatni vele folyamatosan?? Erre még azt is benyögte, hogy legalább arra a szar egyetemre felvesznek, ha már a jobbikra esélyem sincs. Azt se tudja melyik a jobb, de azért direkt csinálja, nehogy kicsit elégedett lehessek magammal.

Ez megy folyamatosan, mindig azt kell hallgatnom, hogy az ő hiperszuper lánya milyen ügyes, mennyire szeretik a fiúk, mennyi barátja van, én meg egy csődtömeg vagyok, aki hiába tanul, nem olyan jó az esze, hogy mindent maximálisan megcsináljon. Nem bírom már én sem. Nem keresem a társaságát, de néha csak összefutunk, de én már megszólalni nem merek előtte, mert tudom, hogy én leszek a hülye, a béna.. Anya állandóan próbálna neki kedveskedni, mert azon az elven van, hogy majdcsak megtörik egyszer, és belátja, hogy nem kell itt "harcolnunk", meg hogy nekünk nem kell visszaadni azt a viselkedést, amit ő ad nekünk. Nem tudom hogy lehet ilyen türelmes, én néha a világból ki tudnék futni már akkor is, ha meglátom őt.

Kedves utolsó, én a helyedben már tuti megőrültem volna. Szerintem maradj végig nyugodt, mosolyogj, és ha úgy érzed, szólj vissza neki, mert biztosan tudnál rá mondani valamit! Nem jobb az a lány nálad semmivel, hidd el, és ha ezt te tudod, és érzed is, akkor előbb utóbb neki is fel fog tűnni hogy bizony pont nem érdekel a hablatya. Szívességet pedig ne tegyetek nekik, mondd meg anyukádnak is, hogy aki nem érdemli meg, annak nem jár.

A kedves kérdezőnek pedig azt tudnám javasolni, hogy beszélj a pároddal, hogy ez téged már tényleg nagyon bosszant, és ha te nem is, legalább ő beszélje meg velük, hogy ez nem állapot. Vagy legalább tudja meg, hogy egyáltalán miért viselkednek így? Én heves természetű vagyok, tutira leosztottam volna őket, semmi közük hozzátok.

Sok sikert!