Miért kell szentként kezelni a családtagokat, mintha velük nem lehetne rosszban az ember?

nekem is próbálta nyomni anyám ezt a "rokonok, tartsuk már velük a kapcsolatot!" drámát.

elmondtam neki nyugodt, kulturált hangnemben hogy mi a bajom velük, és miért nem látom értelmét a jópofizásnak.

szerencsére azóta nem akarja nyalni a popójukat. igaz hogy ezzel a családunk 2 fősre szűkült, de inkább legyen 1 normális ember a közelemben mint 10 rosszindulatú.

Azért, mert ez a társadalmi norma még mindig, és van, aki ennek akar megfelelni, vagy alapjáraton nagyon ad a hagyományokra. Meg van az az ember is, aki mindvégig idilli családban élt, és el nem tudja képzelni, milyen fájdalmat okozhat egy rosszindulatú családtag.

Nálunk is... apám nagybátyjának a felesége tudta jól, a nagyanyám (a sógornője) milyen undorító módon viselkedett anyukámmal és apukámmal is, mégis ordítva mondta anyámnak, hogy SZERETNIE KELL az anyósát, mert az megszülte neki a férjét meg amúgy is a csalááááád.

Na én letojom a vérséget. Azzal tartom a kapcsolatot / azzal kedveskedem / azt tisztelem, akit akarok és akit arra méltónak tartok. A vérség olyan édes mindegy. Ha van olyan családtagom, aki nekem keresztbe tesz, rosszindulatú, akkor miért törleszkedjek hozzá, mint egy kutya? Sajnos nekem ezt sokfelől meg kellett tapasztalnom, mármint a gonoszságot (nagyanyám, szüleim, öcsém), és egyszerűen nem vagyok képes arra, hogy minden undorító hülyeségüket magam mögött hagyjam. Miért kellene a családtól elviselni azt, amiért mással már rég megszakítottam volna a kapcsolatot? Hülyeség.

És én még a jobbik eset vagyok. Engem nem molesztáltak kiskoromban, félholtra nem vertek (verés és véraláfutások voltak, de nem ilyen szintű), utcára nem tettek ki. Na, azokat tudnám jól szájon törölni, akik ilyen traumát elszenvedő embereknek mondják azt, hogy tiszteld / szeresd a családodat, bocsáss meg nekik, mégiscsak a szülőd stb...

Szerintem meg undorító ez az álszent "boldog család képét kell mutatni" dolog. Minek? Aztán ha tényleg történik valami, és már nem lehet ámítani tovább az embereket, akkor meg nem győz az ember magyarázkodni a "becsapott" embereknek, akik azt hitték, hogy milyen tökéletes boldog család.

Én személy szerint tojok a külső emberek véleményére, én sem véleményezem más családját. Pl én apámmal nem tartom a kapcsolatot, szerencsére nincs olyan, aki azt mondja, hogy nekem kéne keresnem őt. Miért? Soha nem érdekeltem, letojt engem és anyámat, meg a testvéremet magasról, majdnem az utcára került a család miatta, akkor most csak azért csússzak térden előtte (pár kommentelő szerint), mert ő az apám? Az ilyen embereket vágnám szájon, mert ezek azok, akik képtelenek belegondolni más ember helyzetébe.

Azért, mert valaki rokon, még nem kell eltűrni, ha olyat csinál, amit ha más ember csinálna, már rég megszakítottam volna vele minden kapcsolatot. A rokonait sajnos senki sem tudja megválogatni, de ez nem azt jelenti, hogy "szép-jó-boldog család" képét mutatva el kell tűrni a bunkó rokon beszólásait, vagy ilyeneket.