Kezdőoldal » Családi kapcsolatok » Rokoni kapcsolat » Ha van időd, elolvasnád?...

Ha van időd, elolvasnád? Köszönöm.

Figyelt kérdés
Nem tudom mi céllal írom ezt meg, de bízom abban, hogy talán eljut egy olyan személyhez, aki segíteni tud rajtam, és a lelkemen, mert az hiszem, 16 év bántalmazás után megérdemlem azt, hogy a boldogságom kiszabaduljon a fogságából. Kiskorom óta rengetegen bántalmaztak, egészen elsős korom óta. Igen, tudom, a gyerekszájat nem kell komolyan venni, és nem jelent semmit sem. Hazudnék, ha azt mondanám, hogy én nem vettem magamra ezeket a dolgokat, megjegyzéseket, mert igenis magamra vettem, és azóta is rettenetesen fáj. Emlékszem azokra az esetekre, mikor sírva ültem kint a folyosón a tanáromat várva, vagy mikor megvertek a fiúk azért, aki vagyok, ahogyan kinézek. Nem vagyok sovány, soha nem is voltam. Sokáig küszködtem azzal, hogy elfogadjam, szeressem önmagamat, hogy megbirkózzak a saját személyiségemmel. Úgy hatodikban fedeztem fel valamit, amivel harcolni tudok, és azóta is azzal harcolok, minden egyes nap – a számmal. Amikor megtanultam megvédeni magamat, a csúfolódások abbamaradtak, barátokra tettem szert, akik azóta is velem vannak. Talán a sok bántalmazás miatt nem vettem észre, vagy azért, mert még túl kicsi voltam ahhoz, hogy felfogjam, hogy az ilyen nem normális. Vagy esetleg akkor még talán nem is volt olyan, amilyen. Van egy ember az életemben, akinek fontosnak kéne lennie, szeretnie kéne és nekem viszont szeretnem, támogatnunk egymást, de nem. Nálunk gyűlölet van, és mindennapos téma az, hogy meg kéne halnom. Valószínűleg Te, aki ezt most olvasod, nem tudod átérezni, és fogalmad sincs róla, hogy milyen is ez, vagy még csak egyáltalán nem is érdekel, de azért megpróbálkozom vele, így, névtelenül. Nem tudom mennyire normális az, hogyha valaki a saját lányát utálja, szidalmazza és veri. Nem vagy elég jó, dagadt vagy, nincsenek barátaid, meg kéne halnod, nem akarom, hogy szégyeníts azzal, hogy így nézel ki, undorító vagy, szánalmas vagy, r****c vagy, megbántam, hogy megszülettél. Normális az, hogyha szeretetre vágyom? Nem tudom, de vágyom rá. Mindennél jobban. Szeretném, ha lenne valaki, aki hogyha rossz kedvem van, átölel, és úgy szeret, ahogy egy anyának szeretnie kéne. Szeretném, ha lenne valaki, aki mesét olvas nekem, igen, még így 16 évesen is erre vágyom, ugyanis nekem ez a gyerekkoromból kimaradt. Az is kimaradt, hogy kézen fogva sétáljak az anyukámmal, vagy hogy játszótérre járjunk, és lökje nekem a hintát. Mindig egyedül mentem a játszótérre. Nem hibáztatom azért, mert nem akar. Én sem szeretnék gyereket, nem azért, mert nem szeretem őket, hanem azért, mert rettegek attól, hogy olyanná válok mint ő. Nyerssé és rideggé. Azért hibáztatom, mert ezt minden nap a fejemhez vágja, mikor simán elvetethetett volna, mikor még csak akkora voltam mint egy magszem. Félre ne érts, szeretem magam. Szeretem a szemeimet, a számat, a hajamat, a mosolyomat, szinte mindent. Boldog vagyok, ha a barátaimmal vagyok. Sokat mosolygok, és még annál többet nevetek. Viszont minden nap eljön az a pillanat, hogy görcsbe rándul a gyomrom, mert haza kell mennem, és tudom, hogy ott mi vár. Talán megint késsel fog rám támadni, vagy talán csak próbál a fejemhez dobni egy tányért. Fogalmam sincs, mi következik, onnantól hogy hazaérek, csak azt tudom, hogy amint beteszem a lábam az ajtón, már nem nevetek. Már nem vagyok boldog.

2018. jún. 20. 20:36
 1/8 anonim válasza:
84%
Szia sajnálak nagyon és kitartás,ha van kedved beszélgetni irj űzenetett kicsit átérzem a helyzeted !
2018. jún. 20. 20:53
Hasznos számodra ez a válasz?
 2/8 anonim ***** válasza:
80%

Ha gondolod, és szeretnél beszélgetni valakivel, nekem írhatsz.

Az ilyen szülőket nem tudom megérteni, hogy akkor miért vállalt gyereket.


Nejem írj nyugodtan, mindenkinek megprróbálok segíteni akinek lehet. :)

2018. jún. 20. 20:59
Hasznos számodra ez a válasz?
 3/8 anonim ***** válasza:
79%
Szia ! Ezt valakinek el kellene mondanod.Rokonnak,osztályfőnöknek,keresztszülőnek.Amiben élsz az szülői terror ! És gyermek bántalmazás ! És tuti,hogy nem lehetsz annyira elhízva,ezek anyád gondolatai.
2018. jún. 20. 21:05
Hasznos számodra ez a válasz?
 4/8 anonim ***** válasza:
100%

Szivecskem,gyamugy.. Ez nem normalis viselkedes ,meg ha nem is akart teged.

Kitartas! Ha beszelgetnel irj nyugodtan,meghallgatni tudok,ha erdemben segiteni nem is. De a tolem telheto legjobb tanacs,hogy kerj kulso segitseget mert ebbe beleroppansz elobb utobb.

2018. jún. 20. 21:32
Hasznos számodra ez a válasz?
 5/8 anonim ***** válasza:
100%
Nekem is írhatsz, hasonlókat éltem meg én is, több mint 10 éven át. :(
2018. jún. 20. 22:17
Hasznos számodra ez a válasz?
 6/8 anonim ***** válasza:
100%
Nálunk is ez volt a helyzet nagyjából, megspékelve egy alkoholista apával. 16 évesen elköltöztem és csodák csodája : rendeződött a kapcsolatunk. Azóta sajnos meghalt , én anyuka lettem, és ki tudom fejezni a szeretetem. Szóval tényleg fel a fejjel, hamarosan elköltözhetsz és így vagy úgy, de normalizálódni fog a helyzet! Írj privit, ha beszélgetni akarsz!
2018. jún. 20. 22:18
Hasznos számodra ez a válasz?
 7/8 anonim ***** válasza:
100%
Az én anyám is ilyen volt, pluszban még alkoholista is. Én is jókedvű tininek tűntem, sok baráttal. Ma már 2 gyerekes anya vagyok, 15 éve a párommal. Viszont megbízni még mindig nem tudok senkiben.
2018. jún. 20. 22:20
Hasznos számodra ez a válasz?
 8/8 anonim ***** válasza:

Amint tudsz, költözz... komolyan mondom :(


Sajnálom nálunk is ez ment, én amint lett elég pénzem, leléptem a francba és hat éve vissza se nézek.

2018. jún. 21. 07:16
Hasznos számodra ez a válasz?

Kapcsolódó kérdések:





Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!