Hogy vegyem rá anyukámat hogy elfogadja?

Sehogy. Majd beletörődik. Felnőtt ember vagy önálló gondolatokkal.

Én 28 éves vagyok és nagyon megbántam, hogy állandóan másoknak akartam megfelelni abban az időben, amikor a pályaválasztás előtt álltam.

Bárcsak több lenne a Hozzád hasonló tervekkel rendelkező Fiatal! Le a kalappal előtted kérdező, hogy egy ilyen csodálatos hivatásra készülsz!

Anyudnak magyarázd el, hogy jogászokból,közgazdászokból dunát lehet rekeszteni, nagyon nagy részük nem tud elhelyezkedni, vagy csak nevetségesen alacsony fizetésért ahhoz képest, amennyit tanult, míg egy -egészségügyi dolgozóra nemcsakhogy amíg világ a világ szükség lesz, de mobilis is ! Bármikor dobbanthatsz külföldre több milliós fizetésért, ha beszéled a nyelvet, s mindezt anélkül, hogy bármilyen átképzésen részt kellene venned (pl egy jogász kizárólag itthon tud jogász lenni, külföldre már plusz képzés szükséges, az adott állam jogrendszerenek elmeleti elsajátítása). Ráadásul ha nem állsz meg, hanem folyamatosan képzed magad, egész szépen lehet keresni maszekban is.

Ja és NE aszerint dönts, hogy a szüleid mit akarnak, hanem aszerint, hogy Te mit szeretnél, mert neked is csak egy életed van.

Csak azt szabad tanulni ami téged valóban érdekel. Annak nincs értelme, hogy elmész egy szakra mert azzal jó fizetéseket lehet összeszedni. Ennek mindig az a vége, hogy aki így tett az utálni fogja a munkát (már ha egyáltalán képes lediplomázni egy kényszerből választott szakon)

Most ha az egészségügyben itthon nincsenek jó fizetések akkor mi van? Legalább te élvezni fogod a munkát és nem fogsz kiégni 2 év alatt mint azok akik a fizetés miatt mentek mérnökire meg gazdaságira. Ha meg orvosira mész, akkor lehet magánpraxisban is nyomni pár év tapasztalat után. Az egészségügyeseket pedig külföldön is tárt karokkal várják, mert emberhiány van. Persze le kell tenni a helyi vizsgákat, hogy végezhesd a szakmát, de aki tényleg jól képzett annak ez nem fog akadályt okozni.

Nálunk villamosmérnökin rengeteg olyan ember volt elsőévben akik a jó fizetés miatt jöttek a képzésre. Ezek közül 70% már inkább elment máshova, 25% csúszik és csak a maradék 5% körüli emberek azok akiknek megy a képzés, de nem érzik hivatásnak. El fognak lébecolni valami multinál, de nem valószínű hogy imádni fogják a munkájukat.