A te környezetedben mennyire hasonló a szülők és felnőtt gyermekeik társkapcsolata?

És akkor mi van azokkal a párokkal, ahol az egyik fél szülei elváltak, a másik fél szülei meg nem?

Az én szüleim 42 éve házasok, a férjem szülei meg a 100. kapcsolatukban élnek, mindkettőnek több házassága, válása volt, gyerek innen-onnan, stb. Mi 20 éve élünk együtt és jól megvagyunk.

40+ os vagyok. A parkapcsolati minta tokeletesen le tud masolodni (nem a valas nemvalasra kell gondolni).ime nehany pelda a sajat rokoni es kozeli barataim korebol:

En - fater alkesz, megbizhatatlan, ilyen-olyan fuggo, hazudos, de kedves jellem. - eddigi komoly (hazassag is) kapcsolataimban kivetel nelkul kedves, de gyenge ilyen olyan fuggo vagy teljesen megbizhatatlan alakokkal alltam ossze. Jelenlegi még kinezetre is hasonlit a faterom fiatalkori kepeire (nem tudtam eskuszom nem akartam es verem a fejem a falba).

- rokon csaj - faterja agressziv allat - eddigi ellettarsai mind aggressziv, novero vagy szoban bantalmazo allatok (pedig o is nagyon igyekezett elkeruli ezeket..)

- baratno - faterja hihetetlen sok evig parhuzamos kapcsolatban elt - o is hihetetlen sok ideje olyannal van, aki parhuzamos kapcsolatot tart fent (pedig barino se akarta ezt)

- baratno - narcisztikus fater narcisztikus pasi...

Ezekhez nyilvan kellett, hogy faterok valamilyenek es mellettuk van egy valamilyen hozza megiscsak ragaszkodo par es nyilvan azt sikerul tudatalatt szepen lemasolni. Mert megerdemlem cimmel ha jol emleszem errol van egy konyv is. (Hogy alkesz melle milyen par szokott lenni vagy aggressziv mellett ki van).

Es nyilvan masok szerencsesebbek es nem masoljak le a szuleiket vagy azt hiszik vagy csak a kivulallok nem tudjak, hogy szulotol latott mintakat kovet valaki (mert sose meselt rola vagy o sincs tudataban).

Az én köreimbe erős a kettősség. Részben teljesen más MINDEN, részben látszik, hogy erősen olyan dolgokban gyengék, amiket megoldhatatlan problémaként élt meg a szüleitől, és olyanban erős, amiben a szülei cagy átsiklottak, vagy túl primmitívek voltak a valóságukban észlelni.

Szinte minden ismerősöm egy kész buddha a szüleihez képest. Szinte mindnek a szülei egy majom szintjén vannak, legyen az a primitív nárcisztikus apa vagy a meghunyászkodó, gondoskodni akaró, erősen felszínes anya.

Minden ismerősöm egy filozófiai nagymester a szüleihez képest, akik ha ugyanazokat a sémákat is csinálják, mint a szüleik, is egy ezerszer bölcsebb szinten teszik, s hamar kilábalnak belőle. 30 felett, már nehéz felismerni a problémáikban a szüleik által beléjük épített szemetet, annyira átalakult, enyhült, kidolgozódott.

Semennyire. Az én apám meghalt még kicsi koromban. A párom él és virul, több mint 30 éve együtt vagyunk.

Anyám újra férjhez ment, született egy félhúgom. Anyámék együtt vannak 44 éve, húgomnak 43 évesen még párkapcsolata sincs, nem is volt soha, talán egyszer tinikorában pár hónapig.

Párom szülei gyerekkoruk óta ismerték egymást, apósom haláláig együtt éltek nagy szeretetben.

Szerintem nem lehet következtetéseket levonni.