Az apám öt éve nyugdíjas és megkeseríti az életemet az állandó ellenőrizgetésével és a folytonos figyeleméhségével! Hogyan szabjak határokat?

Próbáltam megmutatni neki, hogy felelősségteljesen is tudok dönteni. Vállaltam diákmunkát, jogosítványt is akarok szerezni, jól tanulok. De ahelyett, hogy megbízna bennem, ezzel csak sértem az egóját - kifakad, hogy már azt elveszem tőle, hogy nem ő furikázhat engem, hogy az ő lánya dolgozzon, mert az ő dolga a család eltartása, és inkább keres mellékállást. Amikor elmegyek szórakozni a barátaimmal és nem őt kérem meg sofőrnek, megsértődik. Ha nem érek haza pontosan vagy délutánra programot szervezek, duzzog, hogy ő otthon marad egyedül. Anyával is ezt csinálja, munkahelyén hivogatja, nem mehet barátnőzni, teljesen begyepesedett.