Szerintetek jogosan kiabált velem? Ti hogyan kezelnétek?

Nem kellett volna kiabálnia, támogatnia kellett volna. De egy szülő türelme sem véges, neki is lehetnek problémái, pláne, h egyedül nevel téged.

Neked meg nem kell ilyeneken kiakadni. Soha senki nem kérdezte, hányas lett a diplomám. Csak az számít, h megvan.

Nekem úgy tűnik kívülállóként hogy egy elég erős teljesítménykényszer van rajtad, ami egyébként általában a szülők hibája, ezért anyukádnak nem kiabálnia kellene veled, habem segíteni abban, hogy megtanuld értékelni önmagad anélkül hogy 110%-on pörögsz.

20 évesen otthon élsz? Na és? Kb a lányok 80%-as van még így vele....még fiútól sem gáz ennyi idősen az otthon lakás, nem hogy lánytól. Ez is valamiféle bizonyítási kényszer? Hajtani rá hogy mielőbb megteremtsd a saját egzisztenciád? Lassíts kicsit és élvezd a huszas éveid mert fészket építeni ráérsz még és valóban senki se fogja 5 év mulva megkérdezni hányast kaptál a zh-dra. Ellenben senki nem fog felvenni téged dolgozni, ha azt látja hogy a legkisebb kudarcra is rágörcsölsz

Nem jogosan kiabalt. De nyugi te vagy kialvatlan es nagyon erzekeny es a siras jo, mert oldodik a feszultsev es legalabb nem leszel beteg. (Amugy kezd vitamint szedni, mert ha ennyire lestrapalod magad, akkor ahogy vege a vizsgaknak es fellelegzel uy elkapsz valami nyavalyat, hogy ket hetug az agyat fogod nyomni.)

Biztos vagyok benne anyud nem is emiatt kiabalt, csak elotte te is mar sok mindennel felidegelhetted (pl nem mondja de zavarja h ejjel egeted a lampat, ha nem segitesz be a hazimunkaba 6 heten at, ha esetleg folyton elotte hajtogatod milyen rosszul allsz vagy barmi egyeb), vagy jobbik esetben csak sajnal e tehetetlensegeben kiabalt, hogy ne borulj mar ki egy ilyen semmisegen.

Ha o nem vegzett egyetemet akkor eleve nehezebben erzi at a problemaidat, ha vegzett de masikon mint most te, akkor meg csak a sajat tpasztalatabol.tud kiindulni es azon at nezi az egeszet. Ha teheted zart ajtok mogott vagy masnal sirasd a pontjaid es tanulni is neha uorj be a kollegiumba vagy menj egy evfolyamtarshoz es akkor anyad kevesbe latja a szenvedesed.

Nem lehet, hogy azért kiabált veled, mert aggódik érted? Aggódik, hogy rámegy az egészségedre a sok stressz?

Nem azt mondom, hogy jól tette, jobb lett volna, ha támogat, vigasztal.

A legjobb reakció, ha nem húzod fel magadat rajta, nem kiabálsz vissza, mert abból csak egyre agresszívabb, hevesebb vita fajul. Megpróbálnám nyugodtan végighallgatni az üvöltözését.

Ha egyébként jóban vagytok, akkor beszélhetsz vele a dologról miután lehiggadt. Elképzelhető, hogy az ő életében is történik valami, ami miatt frusztráltabb és ezért fejezte ki kiabálással az érzéseit, gondolatait.

Ha nem vagytok jóban egyébként, akkor egyszerűen megpróbálnám elterelni a figyelmemet az incidensről, nem tenném szóvá, nem reagálnék rá semmit.

(bocsi az össze-vissza névmás használat miatt)

Fontos a diploma minősítése is igen, de sokkal fontosabb az, hogy valóban érted-e az anyagot. A vizsga az egy aktuális állapotot tükröz, nagyon kevés esetben fedi a valós tudást.

Annyiban igaza van anyudnak, hogy valóban idegesítő tud lenni ha valaki 24/7 ugyanarról a dologról beszél. Valószínűleg ezzel te sem lennél máshogyan. Persze jogosan érint téged ez rosszul, hiszen neked nagyon fontos volt.

Tessék túlesni azon hogy most ez nem sikerült olyanra amilyenre szeretted volna. Megesik az ilyen az életben. Tanultál belőle egy jó leckét, hogy ezt is el kell fogadni, de attól minden megy tovább. A következő hasonló problémákat már máshogyan fogod megközelíteni.

Engem is rettenetesen megviselt amikor megcsúsztam. Aztán felálltam a padlóról és azóta minden megy, sokkal de sokkal jobban mint addig, de annyira hogy magamra sem ismerek. A hibáinkból tanulunk.

Abban igaza van, hogy baromi idegesítő, amikor valaki állandóan a vizsgákról beszél. Úgy is lehet tanulni, ha nem fárasztod ezzel folyton a körülötted levőket. És az is igaz, hogy a konkrét jegyre sem kell ennyire rágörcsölni.

A kiabálás viszont nem jogos. Legalábbis szerintem sose jogos kiabálni.