Úgy érzem, teljesen összetörtem. Fáj a lelkem és nem tudom, mihez kezdjek. Többi lent. Mi a véleményetek?

Szia!

20 évesen már alkalmas vagy önálló életre.

Szóval nem muszáj ezt elviselni. A távolság pedig javíthat a helyzeten a családdal.

Tudom, hogy ez nagyon megvisel, de Ha Tényleg segíteni akarsz magadon, akkor muszáj Tenned, nem mész semmire azzal, ha csak fogadod, amit kapsz és sajnálod magad!

Felnőtt vagy ezért keress arra megoldást, hogy hogy költözz el! Ezt mi nem tudjuk elintézni és meglépni helyetted. De ha változást akarsz, erre van szükséged! Ha tényleg jobbat akarsz, keress munkát (ha még nincs), beszélj barátoddal, vagy más baráttal, költözzetek össze (ha meg kellene osztanod a költségeket). És tervezd meg a további terveidet, hogy szép lassan hogy akarod felépíteni az önálló életedet! Nincs más megoldás, mint hogy felnőtt fejjel tervezd meg a jövőd, minimum a megélhetéshez szükséges részt, majd hagyd el a bántalmazó közeget! Lehet hogy az első hónapokban élethelyzetileg kényelmetlen, esetleg nyomorgó helyzetbe kerülsz, de szerintem sokkal jobb, mint hogy megengedd a "szeretteidnek" a napi bántásokat, és utolóag erre a lépésedre nagy büszkeséggel gondolhatsz majd vissza.

A család felé tisztázd le, hogy téged mi bánt, hogy érzed magad emiatt, a viselkedésük az oka, és hogy a jövőben milyen feltételek mellett vagy hajlandó találkozni velük (ha akarsz!). Ne hagyd, hogy a lelki zsarolás megtántorítson, tudatosítsd magadban, hogy magadnak TE vagy az első, és nekik nem szabadna bántaniuk téged. Ők a rosszak és nem te. De a te kezetben van a sorsod, neked kell következetesen végigvinned a változást. Nem fogja egy fórum megoldani ezt helyetted. Hajrá, meg tudod csinálni!

Te sem fogtad fel, hogy 20 éves vagy, nemcsak anyád.🙂

Nem bántásból írom. Gondolkodj el azon, szereted-e Marcsit (nem tudom, mi a neved) annyira, hogy ezt a bánásmódot hagyjad irányába tovább gyakorolni?

Vége a gyerekkornak: menj és éld a saját életedet!

Majd rendeződik, aminek rendeződnie kell a rokonaid felé.

Ebben az esetben eldöntöd mi a fontosabb...

Kolesz plusz egy kis munka vagy albérlet más diákokkal és szintén egy kis meló...

Sajnálom a helyzeted, de felnőttként már nem kéne a szülőket okolni. Idióta anyád van, ez tény, de azon kívül leírtad a panaszod, te sem teszel semmit, hogy ez változzon. Mi nem tudjuk anyádat megváltoztatni. A mondandód vesszőket sem tartalmaz, nem hiszem hogy olyan 0-24-ben tanulós doktori pályát választottál, ami mellett ne lehetne elmenni diákmunkázni. Árufeltöltő, kasszás, kisegítő, korrepetálás, nyelvoktatás, ha beszélsz valamilyen nyelvet, ebből el tudsz költözni akár koliba, akár a pároddal egy kis garzonba, vagy csak szobát bérelni valahol. Kezdd el a saját életed, mert a.íg csak tűrsz, valóban gyerekként fognak kezelni és az is vagy az eddig leírtak alapján, ha nem cselekszel.

Érzelmileg zsarolnak, ha elköltözöl? Oda vissza nem mehetsz? A legjobb dolog lenne. Ha nem így látod, mert azért mégis csak jó, hogy eltartanak, akkor veled is van annyi probléma, mint anyáddal.