Mit tegyek, ha a saját szüleimnek is csak teher vagyok, egy kötelesség, amit le kell tudni, és egy pozitív érzelmet sem táplálnak irántam?

Lehetsz sikeres támogató családi háttér nélkül is.

Valószínűleg te nem rontottál el semmit; fejleszd magad, próbálj olyan embereket keresni, akik inspirálnak és próbáld kizárni a negativitást, mellőzöttséget.

Minden jót kívánok Neked!! :)

Utolsó. Ha bezár minden munkahely, a jelenlegi helyzetben hol dolgozzon mégis?

Kérdező! Meséld el, miért érzed ezt!

Lehet sikeresnek lenni támogató szülői háttér nélkül, de az első lépés az, hogy teljesen függetlenedj tőlük érzelmileg és ne vágyj se a szeretetükre, se az elismerésükre. Nem kell hagynod, hogy az első 20 éved meghatározza a maradék 50-et. Ahogy a második válaszoló is írta, vedd körbe magad támogató emberekkel - hidd el, sokkal többet érnek azok az emberi kapcsolatok, amiket te választasz az életedbe, mint azok, amikbe beleszületsz.

Ha egyedül nem tudsz belőle kilábalni, akkor keress fel egy terapeutát vagy egy önismereti csoportot.

Miért gondolod azt, hogy a szüleidnek teher vagy?

Inkább ezt a rövid kérdést, olyan kifakadásnak érzékelem, amit már nem bírtál magadban tartani. De nem is kéne magadban tartani ugye tudod? Csupán el kéne kezdened reálisan nézni a körülötted lévő világot. A szüleidnek lehet nincs is semmi problémájuk veled, nem írtál példákat, szóval óvatosan fogalmazok, mert nem tudom mi van a háttérben, amiért így érzed. De szerintem csak te érzed így, és azért mert most az emberek nagy többsége a home office idején gyakran bizonyos elrejtett érzésekkel megküzdenek, amiket lehet csak azért éreznek, mert ilyenkor az ember több fusztrációval is megküzdhet, pl. mozgás hiány, pár hiány, barát vagy barátnő hiány, szülő hiány, ha nem egy városba vannak, vagy önértékelési problémák, vagy mehetnék érzés és stb.

Szerintem most csak a helyzet miatt gondolod, mivel most több mindenkinek nem egyszerű ez az időszak.

Elképzelhető, hogy nem tudod értelmezni a másik kedves jeleit az irányodba, vagy a közvetlen gesztust, mert mondjuk családi hátteredbe másképp kommunikáltátok le ezeket a dolgokat.

De ne ijedj meg ha a környezeted egy picit óvatosabban visszább lép, akkor is ha te elkezdesz nyitni, ez nem ellened szól csak egy jelzés, hogy tiszteli a frusztrációdat, de ez nem azt jelenti, hogy akkor most rád se néznek, csupán teret engednek, hogy saját magad tudd leküzdeni ezeket a frusztrációkat, az csak azért van, mert még bizonytalan vagy.

Hogy legyél sikeres? Tedd a frusztrációidat első körbe, egy képzeletbeli zsákocskára, amit majd a képzeletbeli frusztráció begyűjtő őr viszi és újrahasznosítja jó érzésekké megköszönve, hogy képes voltál letenni ezeket a frusztrációkat amiket csak lehet te gondolod így,a többiek nem. Poénosan próbálok fogalmazni, hogy hátha kacagsz majd.

Próbálj nyitni a világ felé, és elsősorban magad és a családod felé. Szerintem ezek amiket érzel csak belső frusztrációk és önértékelési problémák.