Hogy lehet egy narcisztikus anyával együtt élni?
Úgy érzem elkerülhetetlen, hogy állandóan azt érezzem, nem vagyok elég jó sosem. Tényleg el kell fogadnom, hogy egy beteljesuletlen feltétel nélküli szeretet utáni vágy maradt csak nekem? Úgy érzem torhetem magam, sosem fog tudni úgy szeretni és megadni amire szükségem lenne. Pedig mindig azt mondja, hogy nagyon szeret és ne mondjam, hogy ez nem igaz.. Volt, hogy zokogott amiert ezt állítottam. De valahogy mégsem stimmel valami. Valahogy egy állandó kielegitetlen vágyat érzek. Egyszerűen csak lemondok már a vagyamrol. Sosem érzem, hogy megertené az igazi bajom.
Ugyanakkor vannak vele jó pillanatok és amikor jót nevetünk együtt. De van egy másik oldala, aki zsarol, gonoszkodik, bármire képes azért, hogy az legyen amit ő akar, bosszúálló, mesterkélt, aljas és sorolhatnam. Lelkileg megbetegit. Úgy érzem akkor tudok onnalosodni, ha ő nincs az életemben, mert mellette egyszerűen nem bírok magamra koncentrálni. Úgy érzem sokszor, mintha büszke lenne rám és eldicsekszik velem az embereknek, hogy milyen nagyszerű lánya van. De ugyanakkor meg érzek egy láthatatlan visszahuzo erőt amit ő bocsát ki. Mintha kicsit irigy is lenne rám. Meg hogy neki nem jutott ennyi az életben. Bűntudatot érzek, ha boldog vagyok, ha jól érzem magam, ha sikereket érek el. Olyan érzésem van, hogy sosem merek felhőtlenül szárnyalni, mert mintha ő egy törött szárnyú madárka lenne akit állandóan támogatni és segíteni kellene, hogy ugyanúgy jól erezhesse magát mint én. Mintha örök feladatom lenne öt boldoggá tenni.
Nagyon erős kettosseget érzek vele kapcsolatban. Osszezavar a viselkedése, mert néha olyan huzasai vannak és olyan dolgokra képes, amire egy anya nem lenne képes. Mintha a saját ellenségem lenne néha pedig támogatnia kellene. Nem érzem vele azt a védelmező burkot amit egy anyának nyújtania kellene. Egyszerűen csak értetlenül nézek rá sokszor, hogy ezt hogy tudja megcsinalni velem. Pl mondjuk tudja, hogy valamivel nem értek egyet vagy valamit nem szeretnek, ő neki meg az a fontos, hogy az legyen akkor is amit ő akar, és akkor atver, becsap, eltitkol dolgokat, elintezi a hátam mögött stb. Egy ilyen eset például amikor kicsi voltam és el akarta ajándékozni a kutyám mert nem tetszett neki, hogy állandóan ott a kutya gumi az udvaron és hogy mennyiszer szólt, hogy tartsam rendben a kutyám. Ebben végülis igaza volt. Aztán kerleltem, hogy ne adja oda, aztán amikor elmentem iskolába, gyorsan odarendelt valakit aki elvitte a kutyám és mire hazajottem addigra nyoma sem volt. És ehhez hasonló dolgokat nagyon sokszor csinált. Vagy megrendezett előre vitákat az apámmal aki utána jól megvert. Pl kiprovokalt olyan helyzeteket, amire tudta hogy idegesen reagálok és akár duhrohamot kapok, mire fel elkezdte apámnak, hogy na látod, erről beszéltem, így viselkedik velem. És erre fel apám jól megvert. És egy vadállatot tudott apambol is csinálni, mert annyit terrorizalta meg érzelmileg zsarolja és manipulalja. Apámnak azóta lelkiismeretfurdalasa van amiatt, hogy megvert.. Mert szerintem igazából csak anyámnak akart megfelelni, azért csinálta ezt velem. Anyám meg elvezkedett a védelmében.. Egyszeruen rengetegszer éreztem gyűlöletet anyám miatt, mert olyan durva dolgokra képes ami szerintem megkerdojelezi az anyaságát. Tényleg úgy érzem, hogy nincs más lehetőség, mint nem beszélni vele, ami fájdalmas, mert úgy érzem, hogy én nem ezt akartam, mégis ez a vége. Mint valami eleve elrendelt dolog.
Eléggé megbelyegezte az életem.. Konkrétan nincs személyiségem vagy ami van, az is darabokban. Az onallosodas nehezen megy, pedig már 3 éve egyedül tartom el magam. Mások azt mondják, le a kalappal előttem, de én ezt nem így látom. Úgy érzem semmit nem érek el az életben. Amíg látom, hogy mindenki más egyetemre megy, diplomát szereznek, addig én csak egy kis boltban dolgozom, mert nem tudok egyedül ennyi mindent elerni. Úgy érzem egy senki vagyok. Aki sosem fogja így valóra váltani az álmait, mert egyedül nem megy.
A parkapcsolataimra is kihat ez persze.. Nem volt még egy kapcsolatom sem. Nem tudok egészségesen kotodni, nem hiszem el, hogy lehet engem szeretni, attól rettegek, hogy úgyis megcsal vagy elhagy a másik. Egyszerűen megmergezem a velem való kapcsolatot. Félek olyan leszek, mint anyam. Szoktam néha észre venni, hogy úgy viselkedek mint ő és ez megijeszt. Pl mondjuk valaki megbant és akkor passzívan ugyan de büntetem a másikat, nem szólok hozzá stb. És ezek anyám eszközei. Próbálom ilyenkor tudatosítani magam hogy ajajj ilyet anya csinál. Próbálok nem olyan lenni mint ő, csak ez nehéz, mert akaratlanul is az ő mintáját követem sokszor mert ez ivodott belém.
Meg azt vettem, hogy így több évnyi no contact után is minden nagyobb, fontosabb döntésem előtt ő jut eszembe, hogy vajon ha így vagy úgy döntenek, akkor megfelelnek e neki. Még mindig függok tőle érzelmileg..
válasza:Elveszted az indentitásodat. Tudom milyen.
Szerintem az normális(sajnos),hogy átveszed néha a viselkedését, a megoldás készleteit. Nekem anyám pánikol, ha van valami probléma, én ezt gyönyörűen eltanultam tőle.Mondjuk már elérte, hogy szinte mindentől és mindenkitől féljek.(Mint tőle).
És nem is biztos, hogy erről van szó, de a sértődékenység tipikus, ha ilyen ember mellett nősz fel. Másoktól is azt várod, mint tőle.
És a passzív-agresszív viselkedés is. Nálam ezek megvannak.
Megbízni másokban pedig szinte lehetetlen.
Szerintem örülj neki, hogy képes vagy önállóan élni és eltartod magad, ne azt nézd más mit ért el,egy normális anya mellett.
Engem függésben tart, mert retteg, hogy egyedül marad. Nem nézi szuverén egyénnek a másikat, csak mintha a része lenne.
Megakadályozza, hogy egy teljesen önálló független életem legyen, és úgy ügyeskedik, hogy úgy adja elő,neki ezt muszáj, mert képtelen vagyok nélküle élni. Pedig ez fordítva igaz.
Az érzelmi függés, majd elmúlik, csak légy kitartó és ne vedd fel a kapcsolatot.Téged legalább nem ítél el a családod, ha ezt teszed, engem igen. Nekem muszáj vele tartanom, mert kórházba is néha bekerül és elítélnek, ha nem megyek be hozzá. Így is én vagyok a rossz, ha nem teszem.
Szerintem eddig jól csinálod, másokkal és eredményeikkel próbálj ne foglalkozni. Elképzelhetetlen nekik milyen egy ilyen anya mellett.
Jajj dehogynem elitel a család.. Sőt, azokkal sem tartják már a kapcsolatot, akik velem jóban vannak, vagy segítenek nekem bármiben.
Sajat rokonaikkal megszakitottak a kapcsolatot.
Én anyám is panikol mindenen és magát és engem is agyon stresszel. Pl mentünk kocsival és állandóan panikolt meg rohamokat kapott, hogy úristen jön mögötte egy teherautó most mi lesz, nekünk fog jönni stb..
Azt mondja állandóan én stresszelem, közbe fordítva van.
Igen, egyszer elfog múlni a függés érzése, de túl sokat veszítettem. Egy egész családot. Legközelebb akkor lesz családom, ha "csinálok" magamnak. De ahhoz túl sérült a személyiségem, hogy bárki megmaradjon mellettem.
válasza:Nekem a nővérem is az. De ezeket csak én tudom, a család és az ismerőseink, azt gondolják én vagyok nárcisz és rosszindulatú velük és mindenkivel szemben és csak rájuk kenem.
Bizonyítékom rá semmi.
Őket támogatják és azt hiszik engem,pedig nem.
Minden kapcsolatomat elvették és tönkretették.A párkapcsolatomat is, mert ők képtelenek kötődni, bár nekem is nehezen megy, de teljesen máshogy.
Én is elvesztettem mindenkit miattuk, azt gondolják én vagyok a rossz és ez ellen semmit nem tudok tenni.Mindig utánam nyúlnak, bárhova is mentem, bárkivel ismerkedtem meg, lecsaptak rá.Már kialakítottak egy képet rólam, ami teljesen hamis. Én hiába mondok bármit, senki nem hisz már nekem, elintézték.Azt gondolják én vagyok a kontrollmániás.
Én mondjuk pánik beteg lettem, és generalizált szorongásom is kialakult miattuk, még depresszió.Ezt se hiszik el, mert csak beképzelem.
Én is sérült vagyok, de nem úgy.Ezek mindent elvesznek az embertől, amit csak tudnak.
A jó tulajdonságaidat is, a rosszat pedig csak felerősítik.
Konkrétan ők határoznak meg és átírják személyiséged. Rólam azt hiszik, bennem nincs empátia, úgy ügyeskedtek, miközben bennük nincs és ők kínoznak.Ezt sehogy sem tudod bebizonyítani.
Undorító az egész.
válasza:Nem feltétlenül öntudatlan, van olyan is. Az a jobbik eset. Nekem a testvérem vér profi és tudatos. Anyám ösztönösebb.
És szinte mindig te leszel a nárcisztikus, kontrollmániás mindenki szemében.
Elintézik.Tehetsz bármit. Nekem mikor a nővéremet számon kértem, mit mikor miért csinált, csak annyi volt a válasz, hogy az én hibám, én csináltam magamból áldozatot és senki sem kérte, hogy mártír legyek, álljak a sarkamra. Ha a sarkamra álltam, akkor a környezetem számára pedig bebizonyosodott, hogy én vagyok az elnyomó. Nem tudsz jól lépni. Azt hiszik én játszmázom.Ő felhasznált engem arra, hogy elmeneküljön otthonról és ne kelljen anyámmal foglalkoznia. Neki ez így kényelmes. De így se tudja leállítani magát, tovább aláz. Segítséget se tudok kérni, mert elfordulnak tőlem, azt hiszik én vagyok a rossz.Beleakart rángatni abba is, hogy én legyek a kezese. Elhitette, hogy én vettem fel a kapcsolatot az ismerőseivel, miközben ez fordítva van. Hogy csak magamat járatom le és neki semmi köze az egészhez, sőt fordítva van és én teszem ezt vele. Az összes kapcsolatomba beférkőzött. És semmi bizonyíték rá, nem lehet lebuktatni. Tényleg azt hiszik ő jó ember és ő volt az áldozat és anyám én csak megjátszom magam.Miközben ők játszák meg magukat, használnak természetellenes gesztusokat. Szerintem ez látszik, ők még sem látják.Azt tesz, amit akar.
Egy is sok, de ha kettő van akkor neked annyi. Amit ők nem tesznek meg, majd a majmaik befejezik helyettük.Nekem az orvosaimmal, ápolóimmal is felvették a kapcsolatot. Megmagyarázza a tesóm, mit miért tettem. Ők azt hiszik velem beszélnek.
Ezek annak örülnek, ha teljesen tönkretesznek és elérik, hogy senkihez ne tudj fordulni. Orvosokat, rendőrséget, mindenkit átvernek.
válasza:
válasza: válasza:További kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!