Ha egy szülő gazdag akkor a gyereke is?

Nem feltétlen. Apám rengeteget keres anyám pedig rengeteget örökölt. 26 éves koromig gyorsétteremben, pultosként, takarítónőként dolgoztam hogy legyen pénzem ha akarok venni pl egy új cipőt vagy bkv bérletet.

26 éves koromban kezdtem el anyagi segítséget kapni tőlük, addig úgy éltem mint a teljesen szegények.

Fuh, ez de jó kérdés.

Ugyebár elvileg a gyereknek nincs semmije, nincs saját vagyona, minden a szüleié. Ugyanakkor eléggé megbukik a szememben szülőként, aki ezt tényleg így gondolja, így él, hogy a gyereknek nincs semmije, "dolgozzon meg" mindenért. Ismerek olyat, aki írta a gyerek felnevelésének költségét és aztán azt akarta, hogy a gyereke törlessze neki. Mondanom sem kell, nincs kapcsolattartás...

Az én szüleim mindig azt éreztették velünk, hogy mindenért keményen megdolgoztak, és a tulajdonjog az övék, ugyanakkor mindent megosztanak velünk és a szükségleteink szerint segítenek nekünk felnőtt korunkban. Nekem elég nagy koppanás volt az életszínvonal csökkenése, amikor elköltöztem otthonról, de csak hozzásegített, hogy megbecsüljem, ami otthon volt. És szerintem felküzdöttem magam. A szüleim segítettek, nem tettek a fenekem alá semmit, de nem is hagyták, hogy csupasz s.ggel induljak neki az életnek. De én is gondolkodtam ezzel sokat annak idején, hogy most akkor mi az enyém, például a szülői házban a szobámban a bútorok az enyéim egyáltalán? Vihetem magammal, ha elköltözök? Vagy csak "kölcsön kaptam" a szüleimtől?