Meddig hagyjam a párom elmenni ebben a dologban?

"Sejtésem van hogy lassan ez miatt tartjak majd lúzernak."

Jól sejted.

"Viszont akkor tényleg kiesik a kezükből az ellenőrzés és féltjük nagyon féltjük hogy rosszba viszik."

Megneveltétek a lányotokat? Ha igen, akkor nem kell ilyentől félni. Csak azt viszik bele a rosszba, aki akarja.

"Hogyan tudnék rajta segíteni hogyha úgy jön haza hogy valami bántja és nem mondja el.?Hogyan tudnék segíteni rajta ha jó tanácsokat nem hallgatja meg.?"

Valami bibi van a kapcsolatotokban. A lányodtól kellene megkérdezned, miért nem bízik bennetek. Esetleg felvetni egy pszichológust, ha úgy érzitek, az segítene.

"most arra gondoltam hogy csinálunk neki egy teljesen új Facebook profilt amt nem ismer a párom."

Párod ki fog rád akadni, nagyon. Ezt ne csináld.

Összességében, azt hiszem az lenne a legjobb, ha ezt a pároddal beszélnétek meg, meg kell győznöd, hogy bízzon a gyerekben.

Azt gondolom mondani sem kell, ha a gyereknek ennyi szabadsága sincs, akkor állandóan a lehetőségeket fogja keresni, hogy lelépjen tőletek. Ez pedig nem lenne jó sem neki, sem nektek.

Túl féltitek, ha ez így megy tovább telejsen meg fog utálni titeket és csak azért is le fog zülleni. Hagyjátok békén, legyen magán szférája, de mondjátok el neki, hogy nem szeretnétek ha ezt vagy azt csinálna és hívjátok fel a figyelmét a veszélyekre.

Pl: üljetek le és mondjátok el, hogy tudjátok, hogy nem oké, hogy ez most így van, de nagyon féltitek. Legyen kompromisszum, ti hagytok neki teret, viszont akkor ő is hallgat rátok és nem sunnyog, nem titkolózik, leül veletek beszélni.

"A lányodtól kellene megkérdezned, miért nem bízik bennetek."

Én abszolút értem, miért nem bízik bennük :D

Az anyja egy irányításmániás elmebeteg. Én sem bíznék valakiben aki azt hiszi hogy a tulajdona vagyok és teljesen rátelepszik az életemre. Megfulladnék tőle és dobbantanék otthonról amint lehet.

Az ilyenek szoktak a leginkább rossz útra tévedni az életben, akiket ennyire korlátoznak otthon. Egyszer betölti a 18-at, megérzi a szabadság ízét és túlkompenzál. Vissza akarja kapni a tini éveit amit elvettek tőle, és belemegy mindenbe amibe egy normális értékrenddel nevelt gyerek soha nem menne bele.

Mondd meg a feleségednek hogy így lehet tönkretenni egy ember életét, ha ez a célja akkor nagyon jó úton halad.

#4: Én abszolút értem, miért nem bízik bennük :D

Jogos.

A feleseged rettento xar szulo. Ez nem tulfeltes, ez mar beteges es undorito. Egy 14 eves lanyrol van szo, aki mar szeretne maganeletet. Rosszul vagyok toletek. Te meg szoknyat hordasz es felsz a feleseged reakciojatol. A kislany megvaltoztatja a facebook jelszavat, es nem marad bejeltkezve sehol. Ilyen egyszeru. Az uj jelszot anyucinak nem mondjatok meg. Ki lesz akadva, es? Azt akarjatok hogy a gyereketek 18 evesen lelepjen otthonrol es soha tobbet ratok se nyissa az ajtot?

Mutasd meg ezt a kerdest szerintem felesegednem ha ferfi vagy, hatha radobben hogy egy kicseszett harpia.

Ez nem lúzer-nem lúzer kérdése, teljesen az életébe másztok. Már így is túl sokáig ment és könnyen lehet, hogy az eddigieknek is súlyos következménye lesz a gyereketek életében. Ahogy mondták, neki kell megtapasztalnia mi hülyeség és mi nem, ettől nem lehet megóvni. Majd tanul belőle és legközelebb nem fogja csinálni, ahogy mi is csináltunk orbitális ostobaságokat gyerekként és nem történt velünk semmi, megvoltak a következményei és tanultunk belőle.

Ki kell alakítanotok egy őszinte köteléket vele, amiben úgy beszéltek és viselkedtek vele ahogy azt megérdemli, nem mint egy 5 éves szros. Valószínűleg most már nagyon nehéz lesz, de próbálkozni kell. Nem arról van szó, hogy mindent engedni kell neki, ahhoz még nyilván fiatal, de a kortársaihoz való hozzáállás és ilyen szinten az életében kaparás már hihetetlenül ártó.

Én is még a net hajnalán nőttem fel, egy fokkal jobb volt a helyzetem. Viszont engem is brutálisan kontrollálni akartak és depresszióba vittek vele, a szociális készségeim hulladékok voltak, kisebbségi komplexust okoztak, amik erős kötődési problémákat vonzottak maguk után, és szinte teljesen kizártam őket az életemből. Lassan 30 éves fejjel még mindig az ő kárukat kell javítanom, csak mert nem hagytak érvényesülni a világban, nem engedtek tapasztalni és elnyomtak. A mai napig szinte mindenből kizárom őket és nem beszélek velük semmiről, maximum ha elértem valamit, odadobom nekik. De azt se jó érzéssel, mert folyamatosan azt ültették belém, hogy nem vagyok elég jó, így örülni is nehéz neki.

Megmutathatod a feleségednek ezt, talán észbe kap hogy nem kéne ronccsá tenni a gyerekét.