Normális, hogy így beszél velem az apám, hogy kvázi lehülyéz?

Este 11 körül szokott hazaérni, vagyis nemrég. Kimentem hozzá, ajtót nyitottam, kérdeztem, milyen napja volt, stb. Utána bejöttem a szobámba. Ő meg elkezdett kint hirtelen mondani valamit, én meg kimentem, hogy tessék, nem hallottam, mondd még egyszer. Mondja lemondóan, hogy mindegy. Mondom neki, mondja el még egyszer, mert bent voltam, nem itt kint, és ne csinálja ezt, mert nekem világ életemben kb ötször kellett elismételnem neki, mert hallókészülék nélkül nem túl jó a hallása. Ezután új téma, elkezdi mondani, mekkora szopás számára a munkaidő kezdete miatt a 9-11-es idősáv a nyugdíjasoknak, miközben előtte és utána is vásárolhatnak, nincs az, hogy csak akkor. Arról elmondom a véleményemet, hogy az idősek vessenek magukra, ha így elkapják, ha nem képesek akkor menni, és a igen, akik kitalálták, nem teljesen gondolták át, de sok más ember is van, aki viszont meg tudja oldani, hogy 9 előtt veszi meg, ami kell. Nem tragédia.

Utána jött a bicikliutakkal, amik megint mekkora hülyeségek, mert vírus után nyáron, bicikli út nélkül is nagy volt a forgalom és a tumultus a turisták miatt, ezzel pláne, és télen nem is használják. Mondom neki, most nem, de van még három évszak. Elkezdi apám, hogy mit is tudhatok én, semmi közöm hozzá, majd amikor megyek valahova és 20 perces buszozásból 40 perc-másfél óra lesz, vagy munkából jövök haza és elhúzódik, mert nem haladunk. Ismét elmondtam a véleményemet, hogy igen, biztos fogok magamban anyázni, ha így lenne, de ettől még akkor is ez van, és akkor előre tervezek, tehát annyival előbb indulok (mindig is így csináltam, amikor lehetőség volt, hogy késik a jármű, hogy előbb indulok, pl: télen), de legalább van, használhatom, bicikliseknek is van saját útjuk, autósoknak is, de semmi nem lehet tökéletes. De ismételtem, biztos szitkozódnék, de rajtam és rajta kívül sok más ember van, akinek viszont jó, hogy van.

Erre azzal fordult el, hogy "áh, nem is tudom, minek mondtam neked bármit is". Kvázi lehülyézett, és kikelt magából előtte a hangnemével, mert nem értettem vele egyet és nem morgolódtam vele együtt. Őszintén, bár tanuló vagyok és itthon vagyok, nem este 11-kor akarok ilyenekkel foglalkozni.