Az rendben van ha én azt mondom az anyukámnak, hogy szeretem és ő azt válaszolja, hogy 'oké'?

Hát ez így nem oké szerintem.

Mi az hogy nem érne rá kimondani??? Mekkora badarság! Ha közben jár a kezem lábam is kibírom nyögni hogy én is szeretlek... Nem a szájával dolgozik talán!

Hát fura. De ha épp kapkodnék, lehet, hogy én is valami hasonlót mondanék. De nyugodtabb pillanatban, ölelés, puszi, kedvesség lenne a válasz.

Nem vagyunk egyformák. Én többet ölelgetem a gyerekeim, mint engem anno a szüleim, pedig nagyon szeretnek.

Ez nagyon személy és helyzetfüggő.

Ha a feleségem megkérdezi, hogy "szeretsz?", akkor ilyeneket szoktam mondani, hogy "imádlak banya", vagy "hát persze, a nagyszájúakat (buggyantakat, hisztibabákat) is lehet szeretni", vagy azt, hogy "az eddigi választékból te vagy a legjobb", és hasonlók. De ha véletlenül simán csak azt mondom "szeretlek" vagy azt hogy "én is", akkor megkérdezi, hogy mi a bajom, már nem szeretem? Más ilyeneken megsértődne.

A ti esetetekben sem kaphatsz másoktól pontos választ, mert mindenki másként éli meg. Neked ez akkor rosszul esett, de nem az számít, hogy mit mondott, hanem az, hogy te hogy érzed, és hogy milyen a kapcsolatotok.