Kezdőoldal » Családi kapcsolatok » Szülő-gyermek kapcsolat » Rosszul érzem magam, mert a...

Rosszul érzem magam, mert a szüleim eltartanak?

Figyelt kérdés

16 vagyok, de rosszul érzem magam, hogy ők tartanak el. Most nem a pénzre gondolok, hanem, hogy az ő házukban élhetek, anyám főztjét ehetem, ő mos rám...stb. Tudom, hogy én a gyerekük vagyok, de már nem vagyok annyira gyerek, már nincs bennem semmi aranyos, és már nem vagyok egy magatehetetlen kisgyerek. Nem is értem miért engedik, hogy még mindig az ő házukban lakjak, miért tartanak el még mindig? Úgy érzem magam mint valami idegen, aki csak felesleges nyűg és teher nekik. Pedig ennek sosem adták a jelét, de nekem amúgyis kevés önbizalmam van és egyre rosszabb, mert már ilyeneket gondolok, hogy a szüleimnek is teher vagyok.

Ma egész nap ezen sírtam, mert nem tudom megérteni, hogy bírják, hogy engedik, hogy még mindig itt éljek és miért főz, mos rám anya még mindig. Hálás vagyok neki, de tényleg úgy érzem magam mintha nem ide tartoznék, és nem kérne belőlem senki, mert ha én nem lennék (meg a tesóm) akkor nem lenne annyi dolga anyának sem. Persze szoktam neki segíteni, de akkor is az ő házában lakok, többet kell takarítani meg főzni így, hogy mi vagyunk az öcsémmel. Ha segítek neki akkor is kevesebb dolga lenne ha mi nem lennénk. Öcsém nem gondolkozik ilyen dolgokon, neki van önbizalma meg anya nála jobban ki is mutatja, hogy szereti, csak én érzem magam emiatt rosszul, ezért magamról tudok csak beszélni. Az nekem nem olyan nagy dolog, hogy a gyereke vagyok. Miért kéne bárkinek is eltartani valakit meg megosztani vele dolgokat csak azért mert a vér összeköti őket és mert a gyereke? Egy kisgyerekről megértem, ha gondoskodnak, de hogy hogy a 16 éveseket is kibírják, nekik már mondhatnák, hogy menjenek ahová akarnak. Ha vendégségbe vagyok valakinél akkor is rosszul érzem magam, hogy esetleg zavarom őket, meg jobb dolguk is lenne, mint megkínálni engem kajával meg kerülgetni. Itthon ugyanígy érzek. Nem tudok felszabadult lenni, mert olyan mintha egy idegen lennék. Már majdnem felnőtt vagyok, komolyabb lettem, már nem vagyok egy kisgyerek aki olyan cuki, és ezért szeretik a szülei. Egy "idegen" embernek érzem magam és bűntudatom van, hogy a szüleimnek sokkal több dolga van így, hogy én is létezem. Mostanában kezdtem ilyenné vállni, hogy karantén van és mindenki otthon van a családjával, én meg úgy érzem nem a családommal vagyok, csak idegen emberekkel akiknek nyűg vagyok.


Nem kamu kérdés. Persze aki akarja úgy is azt fogja hinni. De tényleg így érzem. Túl sokat agyalok mostanában és ilyen dolgokra is gondolok, amikre ezelőtt nem, hogy mennyire hálás vagyok, hogy az ő házukban élhetek, anya főz rám...stb. de mégis rosszul érzem magam miatta.



2021. jan. 22. 21:54
1 2 3
 1/30 anonim ***** válasza:
97%

most várod a sok olyan választ, hogy ne érezd rosszul magad, mert az a természetes, ha a kiskorú gyerekét egy szülő eltartja?

te is pontosan jól tudod, hogy így a normális, sőt, azt is pontosan tudod, hogy valaki otthon lakik még huszonévesen is, mert tanulnak, és az is normális, vagy harmincévesen, mert nincs pénzük elköltözni, és ez is normális

elgondolkozhatnál ezen, hogy miért van szükséged vadidegen emberek megerősítésére

2021. jan. 22. 21:59
Hasznos számodra ez a válasz?
 2/30 anonim ***** válasza:
89%
Ajánlanám, hogy látogass el pszichológushoz. Ilyen jellegű gondolatmenet úgy, hogy még nem töltötted be a 18at, nincs önálló életed (hiszen iskolába jársz, nincs önálló kereseted,stb), elég abszurd. A kérdés megnyitásánál azt hittem megint egy felnőtt fiatal, aki nem tudott kiröppenni. AZ, hogy ilyenen jár az agyad, azt sejteti, hogy valami rosszul van bekötve jelenleg. Érdemes lenne feltárni az okát, mert későbbi életedben sok gondot okozhat, ronthatja a lehetőségeidet, a karrieredet, a későbbi párkapcsolatokat, mindent.
2021. jan. 22. 22:05
Hasznos számodra ez a válasz?
 3/30 Savlekotő ***** válasza:
94%

Biztos hogy nem éreztetik veletek? Nem egy boldog szeretet teljes család képét festetted le,kvázi azt várod h utcára lökjenek kiskorúként,valami nagyon nem kerek ebbe a történetbe.. Ez a karantén sajnos felszínre hozza hogy sok család nem család igazából és gyűlölnek egy légtérbe lenni. Normális szülő meg nem rúgja utcára a 14 16 éves gyerekét, még a 18 ast se amint lejár a családi,sőt bűncselekmény ha megteszi egy 14 16 évessel hogy utcára teszi magára hagyja. Valamiért azt érzem hogy nagyon nincs rendben otthon valami, és a lelked se ép már,ennek komoly előzményei kell hogy legyenek.. Tipikusan a hozzád hasonló lányokra pályáznak vadásznak a bántalmazó kihasználó férfiak is,légy észnél..

70F

2021. jan. 22. 22:09
Hasznos számodra ez a válasz?
 4/30 A kérdező kommentje:
Mostanában sokat veszekszünk anyámmal. De semmi nagy dolog, csak, hogy én mindig megyek a magam feje után, meg ilyen tipikus kamasz "hisztik". És ugyan egy szóval nem mondta, hogy útban lennék vagy ehhez hasonlót, csak én úgy érzem nem tudok megváltozni, nem tudok olyan minta és példa gyerek lenni akire a szülők vágynak. És hogy még a viselkedésem ellenére is eltart, ezért nagyon hálás vagyok neki, de sajnálom, hogy miattam és az öcsém miatt le kellett mondani dolgokról. Segítek neki sokszor a házimunkába, de még úgy is annyi dolga van, hogy egész nap talpon van, semmi ideje pihenni és bűntudatom van, hogy ez miattam is van, pedig hát ezzel jár az anyaság, de akkor is. Én olyan dolgok miatt is rosszul érzem magam, ami miatt nem kéne. Valami mentális problámám is lehet, persze amíg az orvos nem mondja addig nincsen, tehát nem végeztem semmi öndiagnosztikát, de időszakonként annyira levert vagyok, nincs kedvem semmihez, unalmasnak érzem az életet és a legapróbb doglokon is sírógörcsöt kapok. Anyám depressziós, lehetséges, hogy örököltem, de nem tudom amíg nem voltam orvosnál. Mindenesetre szerintem is valami nincs rendben nálam, de ez még eddig nem volt, hogy a családom körében úgy érzem magam, mintha idegen lennék. Ez új, ezért nem is értem, de nagyon rossz ezt érezni.
2021. jan. 22. 22:23
 5/30 A kérdező kommentje:
3-as, nem várom azt, hogy utcára lökjenek. Épp erről van szó, hogy elmondhatatlanul hálás vagyok, hogy eltűrnek és eltartanak. Nem is félek tőle, hogy utcára tesznek, mert sosem tennék, de attól félek, hogy belül néha már arra várnak, hogy mikor szabadulnak meg tőlem és akkor több szabadidejük lesz, meg 1-el kevesebb emberről kell gondoskodni.
2021. jan. 22. 22:26
 6/30 Savlekotő ***** válasza:
26%

Apa nincs a képletben hogy minden dolog anyádra szakad?

70F

2021. jan. 22. 22:27
Hasznos számodra ez a válasz?
 7/30 Savlekotő ***** válasza:
26%

Mert ha apa is van,de kvázi anyád dolga minden nem kell csodálkozni miért van ki,és miért depressziós..

70F

2021. jan. 22. 22:29
Hasznos számodra ez a válasz?
 8/30 Savlekotő ***** válasza:
27%

Eltűrnek,szabadulni,teher,csak negatív szavad van magadra,ez itt nem egy egészséges légkör lecsapódó szavai.. Keress szakembert.

70F

2021. jan. 22. 22:32
Hasznos számodra ez a válasz?
 9/30 A kérdező kommentje:

7-es, apám sz*rt sem csinál, csak ül egész nap a gépe előtt meg nem is lehet rábízni semmit, mert mindent elront. A férfi munkákat is anyának kell csinálnia, mert apám tuti elrontja, ezt már bizonyította párszor. De még amit megtudna tenni pl. kivinni a szemetet, vagy elpakolni a sok cuccát azt sem csinálja meg. Főzni nem tud, a takarítás nála nem nevezhető takarításnak, mert neki jól van úgyis minden ahogy van, ő nem igényli a tisztaságot. Néha felszoktam mosni, meg porszívózni, de sokszor nem engedi anya, mert ő olyan, hogy amit nem ő csinál az nincs jól megcsinálva, szeret biztosra menni mindenben, meg ha ő csinálja úgy tényleg gyorsabban megvan, mert nekem még nincs benne olyan nagy gyakorlatom. De van amikor rám bízza, meg mosogatni is mosogattam már, azt csinálnám megcsinálnám legtöbbször, mert azt szeretem is, de anya azt sem engedi, mert szeret biztosra menni, hogy minden tányér/evőeszköz tiszta. De a felmosást már sokszor rám bízza, de így sincs ideje pihenni, mert olyan hamar elfogy minden kaja, mindennap főznie kell (nem túlzok), öcsémmel tanulni, mert ő magától nem csinálja, apám meg ebben sem segít, akkor is csak fekszik és gépezik, így persze, hogy anyámnak kell mindent csinálnia.

És nem ezért depressziós, az nála már a születésünk előtt kialakult, orvos diagnosztizálta azzal, tehát neki ez tényleg egy betegség, ami ellen nem tud tenni. De nem ez a lényeg itt.

2021. jan. 22. 22:39
 10/30 Savlekotő ***** válasza:
77%

A férfi munkákat is anyának kell csinálnia,elrontja jó kifogást talált apád,nincs több kérdésem mi a probléma otthon.. Persze hogy depressziós volt mert már előtettek is mert már akkor is fix hogy cselédként tartotta apád,jöttetek ti,plussz feladat,te meg lány vagy semmit se érsz kb mint anyád max cselédkedni,apádat szolgálni aki fekszik mint a here,persze h öcséd vígan el van,persze hogy eltűrve érzed magad és nincs magadra pozitív szavad.. Meg van fejtve a rejtvény.

70F

2021. jan. 22. 22:47
Hasznos számodra ez a válasz?
1 2 3

Kapcsolódó kérdések:





Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!