Tényleg nem szeretnek, vagy már én zakkantam meg?

Aztan hova menjen egy 22 eves? Valoszinuleg meg nincs sajat kecoja.

Miért kellene feltétlen 22 évesen elköltözni? Lehet, hogy az apja esetleg azért támogatja a gyerekét, mert azt akarja, hogy legyen lehetősége spórolni a keresetéből, és ahogy 21 éves koráig valószínűleg nem okozott kibírhatatlan terhet neki hogy etesse, eztán sem fog... Nem értem, miért az a normális, hogyha amint lehet kitesszük a gyerekünk, esélyt sem adva neki hogy összespóroljon a keresetéből valamennyit, hogy biztosabb alapokkal mehessen ki, hanem albérlet, stb. mellett esélye se legyen előrelépni. Otthon lakni felnőttként lemondás neki is, de valamit valamiért. Ha nem egy elkényeztetett mamakedvence, úgyis hamarosan eljön az a pont, amikor képes lesz és akarni is fog elköltözni. Én is támogatnám azzal a gyerekemet, hogy nem kérek tőle kajapénzt csak azért mert már dolgozik. Hiszen így tud spórolni. Ha nem vagyok olyan gazdag, hogy lakást vegyek neki, ennyivel tudok segíteni, hogy lehetőséget adok neki hogy ő gyűjtsön magának valamennyi tőkét és ne menjen el a teljes fizuja a megélhetésre. Valljuk be ma nem éppen álomfizetések vannak sok szektorban. Nem értem, miért kell ezen megütközni, mintha nem az lenne a normális hogy az ember segíti a gyerekét ha teheti. Nem ettől nem lesz valaki elkényeztetett. Majd a saját gyerekének visszaadja. Nem lehet, hogy van valami baj a viselkedéseddel, ami miatt nem szeretnek a párod gyerekei? Elég nehéz helyzet lehet ez mindannyiótoknak.

14-es, olvasd el a 13-as hozzászólását a kérdezőnek. Most készül venni lakást a gyerek (tehát valószínűleg van pénze, főleg, ha külföldön is éltek, lehet, jobban el van eresztve).

A kérdezőnek meg nem lenne joga őt kitúrni. Szerintem az ember gyerekének több joga van otthon lakni velem, mint az új nőmnek, akinek amúgy van egzisztenciája. A kérdezőnek kellene alkalmazkodnia. Vagy marad a laza kapcsolat. Most őszintén, az a norma hogy a 22 éves gyerekem rakom ki, ha jön egy új párkapcsolat? Miért is?

Szerintem nem itt a legnagyobb baj hogy 22 évesen otthon él főleg ha egyetemre jár. Viszont az hogy gyerekesen direkt keresztbe tesz pár dologgal a kérdezőnek az tényleg nem szép dolog. Ami meg a pénzt illeti. Amíg a kérdezőnek nem kerül pénzébe addig semmi köze hozzá, viszont ha összeköltöztök és a te keresetedből is kellesz eltartani a gyerekét akkor igenis bele szólhatsz

14-es vagyok, a 13-as hozzászólás akkor jött amikor még írtam a sajátom. Igen, ha akarna, elköltözhetne, de nem tudjuk, hogy például nem hitelből veszi-e a házat, és nem a törlesztőt akarja a lakbérből fizetni? Továbbra sem érzem, hogy jogos ha valakit élősködőnek nevezünk emiatt. Őszintén, a gyerekeke helyében így én sem szeretném a kérdezőt, ha így áll hozzám, és nem felnőttként kezelve beilleszkedni próbál, hanem betolakodni, és élősködőnek nézve kitúrni. Ha meg a kérdező és a párja összeköltöznének, nem járna vele feltétlen közös kasza. Nyilván a kérdező pénzét nem költheti el a párja csak olyan dologra, amit ő is akar, nyilván nem finanszírozhatja belőle a gyerekeit. De egyelőre ilyen veszély nem állt fent.