Elvált szülők, hogyan viselkedett/viselkedtek a gyereke(i)tek? többi lent⬇️

Te jó ég, de jófej vagy, hogy ilyen higgadtan kezeled és nem áskálódsz apuka ellen, hanem a gyerekekkel való viszonyt próbálod segíteni.

Nincs gyerekem, se tapasztalatom igazán a témában, de bárcsak minden szülő képes lenne a normális, felnőtt viselkedésre.

Hasonló szituban én voltam a gyerek meg öcsém. Anyával maradtunk bár én nem sokra rá kolis lettem. Minket apa nem keresett egy jó darabig, néha telefonon de ennyi. Mostmár áthív magához, csinálunk közös programokat, az eleje nagyon feszengős volt, mostanra kialakult valami dinamika. Van az otthon meg az apánál, Apunak is azt mondjuk, megyünk haza, otthonról jövünk pedig öcsém is már egyre kevesebbet van ott. Ez már szerintem így marad :)

Az új barátnő nem bizonyult tartósnak, így nincs vele tapasztalatom, de én - meg lehet kövezni - nem is lettem volna rá kiváncsi. Nyilván nem kisarkított a sztori de “miatta” esett szét a család ne kelljen látnom a fejét. Öcsém amolyan udvarias távolságtartásban van apuval, nekem szorosabb vele a viszony; de szerintem teljesen ugyanolyan lehet hogy sosem lesz mint előtte.

Az viszont jó, ha elmondta neked, hogy haragszik. Valószínűleg ilyen a vérmérséklete; majd előbb vagy utóbb lenyugszik, aztán közelít. Ha tudsz, inkább az apjával beszélj, hogy ennek ellenére ne “hagyja el”, adjon neki kis teret és időt

Nehéz lehet ezt számodra az anyukájaként végignézni, de szerintem fontos megérteni, hogy ezen a mérges, dühös szakaszon egyszerűen túl kell esnie ahhoz, hogy a jövőben majd képes legyen elfogadni a helyzetet. Apuka a lehető legrosszabb időpontban indult meg fészket építeni a barátnővel, mert egy kamasznak, főképp egy fiúnak pontosan ebben a korban lenne a legnagyobb szüksége egy szilárd apa- és férfikarakterre.

Nagyon rendes tőled, hogy nem a (volt) férjed ellen próbálod hangolni a gyereket, de talán most azzal teszel a legjobbat neki, ha hagyod haragudni. Mert amúgy joga van hozzá, "ér" haragudni egy ilyen szituban.

(Csak hogy főkérdésre is adjak választ, nemrég váltak a szüleink ugyanilyen okból, és az öcsém 15 éves. Ő is dühös még apura, pedig előtte nagyon apás volt. De már most jobb egy kicsit a helyzet, mint pár hónapja volt, ez tényleg egy folyamat, amin mindenki átesik a saját tempójában.)